Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

G7 rimonium non existens), a semmis- (m. nullum) és a megtámadható házasságot (m. rescissibile). Míg azonban a törvény a semmis és megtámadható házasság eseteit külön a IV. fejezetben „Érvénytelen házasság" cím alatt kimerítően felsorolja — e felsorolás szerint semmis az a házasság, melyet semmiséget eredményező bontó akadály ellenére, vagy a házasságkötés lényeges kellékeinek be nem tartásával kötöttek (41—45. §-ok), megtámadható pedig az a házasság, mely megtámadhatóságot eredményező bontó akadály ellenére, vagy az akarat szabadságát kizáró körülmény (kényszer, tévedés, megtévesztés) mellett jött létre (51—55. §-ok) — addig a nemlétező házasságnak csak egyetlen2 alakzatáról: a nem polgári tisztviselő előtt kötött házasságról rendelkezik a házasságkötés kapcsán (30. §. 2. bek.), anélkül, hogy a nemlétező házasság elnevezést használná (ezt csak az indokolás teszi). A három házasságérvénytelenségi alakzat joghatásait illetően a Ht. úgy rendelkezik, hogy: 1. a nemlétező házasságot semmi vonatkozásban sem lehet házasságnak tekinteni (30. §. 2. bek.); 2. a semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben a bíróság semmisnek nyilvánította. Megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után azonban úgv kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna (46. §.); 3. a megtámadható házasságot megtámadás esetében is megszűnése előtt érvényesnek kell tekinteni mindaddig, míg megtámadási perben a bíróság érvénytelennek nem nyilvánította. Megtámadása esetében megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása, avagy bejelentéssel történt megtámadása után azonban úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna (67. §.). III. E joghatások figyelembevételével le lehet szögezni, hogy míg a megtámadhatóság jellege a köztörvényi megtámadható ügylet jellegével azonos, addig a házasság semmisége különbözik a köztörvényi ügyletsemmiségtől — ezzel a nemlétező házasság esik egybe — s különleges házasságjogi szabályozás alatt áll. A Ht. tehát a magánjogi semmiség egységes fogalmát a nemlétező és a semmis házasság megkülönböztetésével megbontja azzal a rendelkezésével, hogy míg a nemlétező házasságot semmiféle vonatkozásban nem lehet házasságnak tekinteni, a 2 L. a nemlétező házasság egyéb eseteit, III. fejezet, 30. §. 13. jegyzetében.