Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
61 ben vehető ki, amihez képest a polgári tisztviselő még a Ht. 25. és 26. §-aiban előírt engedélyek felmutatása alul is felmentheti a házasulókat, ha a bekövetkezhető halál miatt a halogatás azzal a veszéllyel járna, hogy a házasuló a házasság megkötése előtt meghal. Magától érthető azonban, hogy a polgári tisztviselő a Ht. 36. §-a esetében sem adhat a 25. és 26. §-okban említett akadály alól felmentést, hanem csak az akadály fenn nem forgásának igazolására nézve alkalmazhatja a 36. §. könnyítő szabályát. A 36. §. azt sem zárja ki, hogy a polgári tisztviselő a Ht. 25. és 26. §-aiban említett engedély és okirat iránt alkalmas esetben tudakozódjék és az esküt különösen ezen akadályok fenn nem forgására, illetőleg az engedélyek és okirat létezésére is kivegye, úgy, hogy az okirat felmutatásának elengedése csak azokra az esetekre fog szorítkozni, midőn a feleknek az engedély kiadatott és a katonai biztosítékról szóló szabályszerű okirat megvan, de bármely okból rögtön fel nem mutatható. Bm. 1897. 55.883. sz.: Jelentésének utolsó pontjában végül arról van szó, vájjon bejegyezhető-e az állami anyakönyvbe az az egyházi összeadás, melyet N. Károly róm. kat. lelkész T-n, 1896. évi február hó 27-én a közel halállal fenyegető betegségben levő H. Ferenc és S. Mária közt a házasságnak előzetes polgári megkötése nélkül eszközölt, s melyre nézve a nevezett lelkész ellen az 1894:XXXI. t.-c. 123. §-ába ütköző vétség miatt bűnvádi eljárás indíttatván meg, a s-i kir. törvényszék mint büntető bíróság a nevezett lelkésznek az 1894.XXX1. t.-c, 123. §-ának 5. bek. alapján való felmentése mellett 5083/96. sz. végzésben kimondotta, hogy az említett egyházi kötés a t-i házassági anyakönyvbe lesz bevezetendő. E tekintetben nem foroghat fenn kétség arra nézve, hogy ezt a kötést az 1894.XXXI. t.-c. 30. §-ának 2. bek. folytán az állami anyakönyvbe bejegyezni a s-i kir. törvényszék idézett végzése után sem lehet, mert az 1894.XXXI. t.-c. 123. §-ának 3. bek. csupán büntetlenséget biztosít az eljáró lelkész részére, de magát az egyházi összeadást házasságkötés joghatályával föl nem ruházza s mert el is tekintve attól, hogy a kir. törvényszékek, mint büntető bíróságok házassági ügyekben polgári hatályú joghatóságot különben sem gyakorolhatnak, az állami anyakönyvekbe bírói határozatok alapján is csak oly bejegyzések eszközölhetők, melyeknek bírói határozat alapján való bejegyzését a törvény elrendeli. Ehhez képest az igazságügyminiszter úr a s-i törvényszéket már figyelmeztette is, hogy a szóban forgó megkeresésnek a t-i kerület állami anyakönyvvezetője nem tehet eleget. Indokoltnak mutatkozik egyébiránt még az is, hogy címed az érdekelt feleket netáni téves következtetések megelőzése végett figyelmeztesse, hogy az egyházi összeadás az idézett törvényszakasz értelmében a törvény