Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

61 ben vehető ki, amihez képest a polgári tisztviselő még a Ht. 25. és 26. §-aiban előírt engedélyek felmutatása alul is felmentheti a házasulókat, ha a bekövetkezhető halál miatt a halogatás azzal a veszéllyel járna, hogy a házasuló a házasság megkötése előtt meghal. Magától érthető azonban, hogy a polgári tisztviselő a Ht. 36. §-a esetében sem adhat a 25. és 26. §-okban említett akadály alól felmentést, hanem csak az akadály fenn nem forgásának iga­zolására nézve alkalmazhatja a 36. §. könnyítő szabályát. A 36. §. azt sem zárja ki, hogy a polgári tisztviselő a Ht. 25. és 26. §-aiban említett engedély és okirat iránt alkalmas esetben tudakozódjék és az esküt különösen ezen akadályok fenn nem forgására, ille­tőleg az engedélyek és okirat létezésére is kivegye, úgy, hogy az okirat felmutatásának elengedése csak azokra az esetekre fog szorítkozni, midőn a feleknek az engedély kiadatott és a kato­nai biztosítékról szóló szabályszerű okirat megvan, de bármely okból rögtön fel nem mutatható. Bm. 1897. 55.883. sz.: Jelentésének utolsó pontjában végül arról van szó, vájjon bejegyezhető-e az állami anya­könyvbe az az egyházi összeadás, melyet N. Károly róm. kat. lelkész T-n, 1896. évi február hó 27-én a közel halállal fenye­gető betegségben levő H. Ferenc és S. Mária közt a házasságnak előzetes polgári megkötése nélkül eszközölt, s melyre nézve a nevezett lelkész ellen az 1894:XXXI. t.-c. 123. §-ába ütköző vét­ség miatt bűnvádi eljárás indíttatván meg, a s-i kir. törvényszék mint büntető bíróság a nevezett lelkésznek az 1894.XXX1. t.-c, 123. §-ának 5. bek. alapján való felmentése mellett 5083/96. sz. végzésben kimondotta, hogy az említett egyházi kötés a t-i há­zassági anyakönyvbe lesz bevezetendő. E tekintetben nem forog­hat fenn kétség arra nézve, hogy ezt a kötést az 1894.XXXI. t.-c. 30. §-ának 2. bek. folytán az állami anyakönyvbe bejegyezni a s-i kir. törvényszék idézett végzése után sem lehet, mert az 1894.XXXI. t.-c. 123. §-ának 3. bek. csupán büntetlenséget biz­tosít az eljáró lelkész részére, de magát az egyházi összeadást házasságkötés joghatályával föl nem ruházza s mert el is te­kintve attól, hogy a kir. törvényszékek, mint büntető bíróságok házassági ügyekben polgári hatályú joghatóságot különben sem gyakorolhatnak, az állami anyakönyvekbe bírói határozatok alapján is csak oly bejegyzések eszközölhetők, melyeknek bírói határozat alapján való bejegyzését a törvény elrendeli. Ehhez képest az igazságügyminiszter úr a s-i törvényszéket már figyel­meztette is, hogy a szóban forgó megkeresésnek a t-i kerület ál­lami anyakönyvvezetője nem tehet eleget. Indokoltnak mutatko­zik egyébiránt még az is, hogy címed az érdekelt feleket netáni téves következtetések megelőzése végett figyelmeztesse, hogy az egyházi összeadás az idézett törvényszakasz értelmében a törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom