Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

54 a trianoni békeszerződés életbeléptéig, 1921. évi július hó 26-ig, nem volt jogosítva arra, hogy az általa megszállott területen a magyar házassági törvény helyébe más jogszabályt léptessen, de ha ott a fakultatív házasságkötést hozta be, ez a locus regit actum elve alapján a házasságkötés alaki érvényessége tekintetében csak a nemzetközi jog „közrendi akadálya" (clause d'ordre public) alapján volna kifogásolható. Az kétségtelen, hogy a honossági elv (lex patriae) alapján olyan külföldi szabályok érvényesülése ellen, amelyek a magyar állampolgárok személyi állapotára vonatkoznak, a m. kir. bíróságok a magyar törvények célzatához képest az odavágó jogszabályokat szigorú következetességgel kell, hogy alkalmazzák, ámde a nemzetközi helyzet teremtette átmeneti állapotkor a magyar törvények kizárólagos érvényesítése nem volna az élettel egybevágó. Ez vezette a magyar kormányt a megszálló hatalom bíróságai által hozott bontó ítéletek joghatályának a 9874/1921. M. E. sz. rendeletben szabályozott megoldására. Az ebben a rendeletben kifejezésre juttatott nézőpont szerint, de a fent kifejtett jogi álláspont folyományaként az is nyilvánvaló, hogy Gseh-Szlovákiához csatolt területen kötött azoknak a házassága szempontjából, akik a jelzett 1919. évi július hó 13-tól 1921. évi július hó 26-ig terjedő napokban kötötték meg házasságukat és a magyar állampolgárságra nem optáltak, a cseh megszállott területen akkor érvényes és közvetlenül ható jogszabályok tekintendők érvényes jogszabályoknak s ekként a felperes által megkötött házasság alakilag megfelel a Ht. 113. §-ban foglalt ama jogszabálynak, hogy a házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg. A Kúriának ez az elvi álláspontja nem érinti az orosz szovjet házasságok kérdésében a P. III. 1616/1920. sz. ítéletében elfoglalt jogi álláspontot, mert ezt a házasságot nem tekintette a nyugateurópai kultúra erkölcsi felfogása szempontjából és anyagi jogi hatásaiban sem házasságnak (matrimonium non existens). De nem jut ellentétbe a Kúria a 8080/1928. sz. határozatában elfoglalt álláspontjával sem, mert azokra a magyar állampolgárokra nézve, akik a trianoni békeszerződés értelmében a magyar állampolgárságukat nem vesztették el, a Ht. 29. és 42. §. a) pontja változatlanul érvényben maradt." V. A szakasz második bekezdése a „nemlétező házasság" egyik esetét állapítja meg.13 13 A törvény a „nem létező" házasság egyéb esetével nem is foglalkozik, de elképzelhető pl., hogy egynemű személyek kötnek polgári tisztviselő előtt házasságot. Nemlétezőnek tekintendő a testi kényszerrel kierőszakolt házasság és az is, amelyet magukat jelekkel megértetni nem tudó siketnémák kötöttek. (Szladits: II. 333., Almási: 47.).