Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

52 suló sem tudta, hogy a házasságkötésnél közreműködő személy nem polgári tisztviselő. E vélelemhez képest azt, hogy a házasulok tudták a valóságot, annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik. A szakasz első bekezdésének rendelkezése már akkor érvényesül, ha csak az egyik házasuló nem tudta a valóságot, ezért mindkét fél tudomását kell bizonyítani. III. A szakasz második bekezdésének szabálya alól a 6870/ 1921. és 9290/1921. M. E. sz. rendeletek a magyarországi proletárdiktatúra idején, illetőleg szerb megszállás alatt állott délvidéki területeken a megszállás idejében kötött házasságok tekintetében kivételt létesítenek. A szabály alól egyéb kivétel nincs s a házasság nemlétezésén nem változtat az sem, hogy a házasságnak polgári tisztviselő előtti megkötése akár ellenséges megszállás miatt is akadályba ütközött s ez okból a felek azt csak egyházuk előtt kötötték meg.10 IV. A külföldi házasságkötések alakisága a Ht. 113. §. 1. bek. értelmében a házasságkötés helyén és idejében fennállott törvények (lex loci celebrationis) szerint ítélendő meg. Magyar állampolgár külföldön kötött házassága tekintetében azonban e szabály annak a korlátozásnak van alávetve, hogy csak akkor tekinthető a külföldi jog szerint kötött házasság létező házasságnak, ha az illető állam házassági jogát a magyar törvényhozás elismerte, a külföldi állam joga általában megfelel a művelt nemzetek házassági jogának és anyagi jogi hatásaiban is fedi az általános erkölcsi felfogást.11 E szabályhoz képest a Kúria magyar állampolgár férfinak Szovjetoroszországban kötött házasságát csak akkor tekinti létező házasságnak, ha a görögkeleti egyház funkcionáriusa előtt kötötte, bár az ilyen házasság Oroszországban az ott előírt alakiságok hiányában nem tekinthető házasságnak.12 A 4047/1925. sz. ítélet indokolása szerint:' ,,a forradalom folytán Oroszországban létesült államalakulást és ennek szervei által létesített jogszabályokat a magyar állam törvényalkotó szervei ezideig nem ismerték el. A nemzetközi jog szempontjából tehát az oroszországi jelenlegi tényleges állapot jogállapotnak nem tekinthető s így a Ht. 113. §. szerint fennálló törvényeknek azokat az orosz törvényeket kell tartani, amelyek az úgynevezett tanácsköztársaság előtt voltak érvényben Oroszországban, ezek szerint pedig a házasságkötés csak akkor volt 10 8080/1926. 11 Lásd a 113. §. 12 4047/1925., 1616/1926., 123/1927., 1142/1932.