Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

14 jegyesét.51 Más esetben ugyanezen a címen ítélt meg kártérítést a Kúria, mert a férfi mással való házasságkötését titokban tartva, éveken keresztül hitegette a nőt.52 Kártérítést ítélt meg a Kúria abban az esetben, amikor a jegyes házassági ígéretét büntetőbírói ítélettel is megbélyegzett súlyosan becsületsértő levéllel vonta vissza, ami miatt a vétlen jegyes több, mint egy évig tartó szanatóriumi kezelést igénylő betegséget szenvedett.53 A jegyes atyja megtéríteni tartozott annak a munkának a díját, melyet a jegyesség felbontásában nem vétkes vőlegény 14 havi jegyesség alatt a házasságkötésre való tekintettel ingyen végzett a leendő após gazdaságában.54 A bírói gyakorlatban gyakran látjuk a felek arra irányuló kísérletét, hogy a férjes nőnek, házassága felbontása esetére tett házassági ígéret megszegéséből kártérítés ítéltessék meg. Ezekben az ügyekben kereseti tényalapként rendszerint azt hozza fel felperes, hogy az alperes házassági ígéretében bízva és rábeszélésének engedve, nem védekezett a bontóperben, elvállalta a vétkességet, vagy lemondott a nőtartásról s így érte őt kár. Ez ügyekben a Kúria következetesen arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha csak a felek egyike is él érvényes házasságban, úgy a kölcsönös házassági ígéret nem létesít jegyességet s így a 3. §. alapján kártérítés nem járhat. De nem jár kártérítés az általános magánjogi elvek szerint sem, mert a házasságban élőnek és házasságban élő által tett házassági ígéret a jóerkölcsbe ütközik. Az sem változtat ezen, hogy a férfi házassági ígéretét a házasság felbontása után megismételte. Ebben az esetben azért nem érvényesíthető igény, mert a nőtartás elvesztése és a férfinak a házasság felbontása után tett házassági ígérete között okozati összefüggés nincs, minthogy a tartást a nő már az érvényes házassági ígéret megtétele előtt elveszítette.55 Egyébként is azt, hogy nőtartás egyáltalában megillette volna-e a nőt, ha igényéről nem mond le, vagy a perben védekezik, kizárólag a házassági per bírósága dönthette volna el.5fi V. Ugy a Ht. 3. §-ára, mint az általános magánjogi szabályokra alapított kártérítési perekben rendszerint igen nehéz a 51 4939/1933., alperes csendőr, aki azzal tért ki, hogy nősülését nem engedélyezi felettes hatósága. 52 5024/1935. Személyiségi jog védelme. 53 2656/1934. L. még 85/1920. 54 730/1931. 55 845/1914. r>« 3151/1929., 3867/1929., 1487/1934.. 749/1935.