Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

259 I. Vétkesség jelentősége. — II. Illő tartás fogalma. — 111. A nő jövedelmének számbavételére irányadó szabályok. — IV. A férj jövedelmének számbavételére irányadó sízabályok. — V. Példák. — VI. Nőtartás érvényesítésének ideje, jogfenntartás, utólagos érvényesítés. — VII. Menytartás. — VIII. Nőtartás biztosítása. —- IX. Végrehajtási szabályok. I. A szakasz első bekezdése szerint csak a nem vétkes nőt tartozik a vétkesnek nyilvánított volt férj eltartani. Az közömbös, hogy a nőt kereset, viszonkereset, vagy viszonvétkességi kérelem alapján (85. §.) nyilvánította a bíróság vétkesnek. Mindkét házastárs vétkessé nyilvánítása esetén a nőt tartás nem illeti. A bíróság megtévesztésével előidézett vétkessé nyilvánítás jelentőségét lásd a 92. §-nál (válóperes megállapodás). II. A nőtartás megállapításánál abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a nem vétkes nő a házasság felbontása folytán ne jusson kedvezőtlenebb megélhetési viszonyok közé, mint amilyenre a házasság felbontását közvetlenül megelőző időben a férj vagyoni és társadalmi helyzeténél fogva jogosan igényt tarhatott (illő tartás).142 Elsősorban tehát a férj vagyoni viszonyait és társadalmi állását kell tisztázni, mert ebből állapítandó meg, hogy a nő milyen színvonalon való megélhetésre tarthat igényt. A férj vagyoni viszonyainak megállapításához a vagyontárgyak leltárszerű felsorolása és igazolása nem szükséges, elég olyan adatok szolgáltatása, melyből a férjnek a házasság felbontásakori vagyoni helyzetére alapos következtetés vonható.143 A férj társadalmi állása foglalkozásához, rangjához képest ítélendő meg. III. A törvény elvi álláspontja, hogy a házasság felbontása után a nő illő tartásának költségeit elsősorban a saját jövedelméből köteles fedezni s volt férjétől csak akkor és olyan mértékben követelhet tartásdíjat, ha és amilyen mértékben saját jövedelme illő eltartására nem elég. A férj tartási kötelessége tehát subsidiarius.144 E szabály a nő jövedelmeinek számbavételét teszi szükségessé. A nő vagyonának jövedelmét, a házassági életközösség tartama alatt is betöltött hivatali állás-, kereső foglalkozásból származó jövedelmét, életjáradékát kell elsősorban figyelembe venni. A jövedelmet nem hajtó vagyon a nőtartásra nincs befolyással s nem vehető rendszerint figyelembe az sem, hogy a nőnek ~142 551/1932., 4484/1933., 2595/1934., 1582/1935., 154/1936., 5152/1938. 143 6209/1932 8257/1927., 3996/1932.