Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

228 b) A bontást kérő által kiváltott kötelességsértés csak akkor menthető, ha súlybeli arányban áll a bontást kérő által elkövetett kötelességsértéssel.537 III. E szabályok azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a bontást kérő házastársi kötelességsértése nem egyenesen arra irányul, hogy a másik házastársból kötelességsértést váltson ki. A bírói gyakorlatban azonban gyakran látunk olyan eseteket, ahol a bontást kérő egyenesen azért követ el a másik házastárs terhére kötelességsértést, hogy azokkal a másik házastársat felingerelje és olyan magatartásra ragadja, ami bontás céljára alkalmas kötelességsértést valósít meg, hogy így házastársától következmények nélkül megszabaduljon. Ezek az esetek és az így szándékosan előidézett kötelességsértések nem a mentheiőség szabályai, hanem a részesség elvei szerint bírálandók el.537* IV. A menthetőségi okul érvényesíthető tények tekintetében a Ht. 83. §-ában megállapított időmúlás nem irányadó.538 V. A menthetőségi okokat a bíró a házasság fenntartása érdekében hivatalból tartozik felderíteni és figyelembe venni.539 VI. A jogesetek elbírálásánál a menthetőség (Unzumuthlichkeit) a házasfelek egyénisége szempontjából akként is értékel hető, hogy a kisebb súlyú házastársi kötelességsértés — a házasfelek durva egyénisége, előző életmódja folytán — nem minősíthető oly súlyosnak, amely a Ht. 80. §. a) pontiában meghatározott bontóokot megvalósítja. kérő kötelességsértése a lényeges szempont, tehát az eredményen kívül egyéb hasonlatosságot is mutatnak. A menthetőséget előidéző ok (házastársi kötelességsértés) a bontást kérő részéről csak akkor csökkenti a kötelességsértés súlyát, ha a bontóokul felhozott tény okozati összefüggésben áll a bontást kérő magatartásával, ennek hatása alatt és idején valósult meg. A feldultság hiánya olyan tények alapján is megállapítható, amelyek időbelileg nem esnek össze a bontóokul felhozott kötelességsértés megvalósulásával, de mint kötelességsértések a bontást kérőnek olyan lelkiségére nyújtanak alapos következtetést, amely lelkiségre a bontóokul felhozott kötelességsértés nem gyakorolhatott feldultságot előidéző hatást. 537 A kötelességsértések egymásközötíi súlybeli viszonyára lásd a feldultság kapcsán felhozott példákat. 537* jjt sí §_ Erre a gyakorlat nem fektet kellő figyelmet, pedig az életismeret szerint ez igen gyakori jelenség. 538 3242/1926. 589 A jogeseteket részletesebben lásd Hajnal Henrik: „A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata köteléki és nőtartási perekben" című gyűjteményében „Menthetőség" vezérszó alatt.