Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

218 aránylag nagyobb nehézség nélkül állapíthatja meg a bíró, hogy a kötelességsértés a feldultságot előidézte-e vagy sem. Ilyen esetben sem lehet azonban a házassági viszony fel­dultságára egyszerűen abból következtetni, hogy a házastárs a bontást szorgalmazza, mert nem a félnek a bontásra irányuló akarata, hanem azok az adatok döntik el a feldultság fennforgá­sát, vagy fenn nem forgását, amelyeket a bontóokoknak és a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak egymásbakapcso­lódása nyújt.453 A feldultság kérdésének lelkiismeretes elbírálása tehát akkor is nehéz feladat elé állítja a bontóper bíráját, amikor a bontást kérő házasfél vétlen, csak ő szenved házastársi kötelességsértést. 2. Összehasonlíthatatlanul nehezebb a feldultságnak, vagy a feldultság hiányának megítélése akkor, ha a bontást kérő há­zastársat magát is terheli kötelességsértés, ami a bontóokul fel­hozott tény feldultságot előidéző hatásának mérlegelésénél, mint a bontást kérő házastárs lelkiségére jellemző körülmény nem hagyható figyelmen kívül.454 Abban a kérdésben, hogy mindkét házastárs vétkessége ese­tén az egymással szemben álló kötelességsértések feldultságot elő­idéző hatása milyen szempontok szerint és milyen végeredmény­nyel bírálandó el, a bírói gyakorlat a következőket vallja: 453 3736/1927. 454 E kérdés a házassági bontóperben a következő okokból lehet releváns: a) Felperes keresetével szemben alperes viszonkeresetet támasztott. b) Felperes keresetével szemben alperes viszonvétkességi kérelmet ter­jesztett elő, vagy úgy, hogy előbb viszonkeresettel élt és ettől elállva, a 880. sz. E. H. értelmében kérte felperes vétkessé nyilvánítását a Ht. 85. §. 3. bek. alapján, vagy eredetileg is csak viszonvétkességi kérelmet terjesztett elő. c) Felperes keresettel, alperes viszonkeresettel élt, majd felperes kere­setétől elállt, de alperes viszonkeresetével szemben viszonvétkességi kérelmet terjesztett elő a 879. sz. E. H. alapján. d) Felperes keresetével szemben alperes nem terjesztett elő sem viszon­keresetet, sem viszonvétkességi kérelmet, csupán a kereset elutasítását kérte felperes bontóokot megvalósító magatartásával védekezve. e) A kir. ügyész a Te. 55. §. alapján a védekező alperes mellett, vagy a nemvédekező alperes helyett a házasságvédő adatai alapján a házasság fenn­tartása érdekében terjesztett elő olyan tényállást, mely a bontáp kérő fél terhére jelentkezik bontóokként. f) A Te. 55. §. 2. bek. alapján a házasságvédő a bontóper tárgyalásán hoz fel a házasság fenntartása érdekében tényeket és bizonyítékokat. g) A házassági per bírája a Pp. 670. és 669. §-ok értelmében a házas­ság fenntartása érdekében alkalmazza az officialitás elvét olyként, hogy hivatalból figyelembeveszi azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a lelek részéről a kereseti és viszonkereseti kérelem megalapítására felhozott okok megítélésére befolynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom