Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

1894:XXXL fc. o házassági jogról. (Szentesítést nyert 1894. évi dec. hó 9-én. — Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1894. évi december hó 18-án. — Életbelépett 1895. évi október hó 1-én.) I. A házassági jog a házasság keletkezésére, megszűnésére és a házastársak személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozó jogszabályok összesége. Az 1894:XXXI. t.-c. e joganyagnak csak egy részét öleli fel, mert csak a házasság keletkezésének és megszűnésének szabályait, a ,,házassági köteléki jog"-ot adja s csak elvétve találunk benne a házastársak személyi1 és vagyoni2 viszonyaira vonatkozó szabályokat. Ezek egyéb törvényeinkben és szokásjogunkban lelhetők fel. A 134. §. a vagyoni kérdésekre vonatkozó szabályok tekintetében erre utal is. A házassági köteléki jog kodifikációja sem teljes, mert a vélt házasság szabályozása hiányzik a törvényből. Az erre vonatkozó joganyagot a Hármaskönyvön alapuló bírói gyakorlatban találjuk meg. A Ht.-t egyes anyagi jogi vonatkozásokban a Pp.3 (1911:1. t.-c), kötelékijogi vonatkozásokban az 1911 :XXI. t.-c. és 1911: XXII. t.-c. (hágai egyezmények), az 1930:XXXIX. t.-c.-be be1 A házastársi kötelességsértések egy részének bontóokként való meghatározásával jelöl meg a törvény néhány házastársi kötelességet. 2 Lásd az eljegyzés alapos ok nélküli felbontásából származó kártérítési igény tárgyában a 2—5. §-okat; az ideiglenes és végleges nőtartás tárgyában a 90—93. és 102. §-okat; a házasság felbontásában nem vétkes fél részéről visszakövetelhető ajándékok felől intézkedő 89. §-t; a különélő nőnek szükséges tárgyak kiadását rendelő 102. §-t. A törvény e hiányosságát azzal magyarázza az indokolás, hogy a házastársak személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozó joganyagot a tervbevett egységes magyar polgári törvénykönyvbe kívánta foglalni. 3 Lásd a Pp. 645. §-t, mely az előzetes békéltetés kérésének a bontóés válókereset megindítására a Ht. 83. és 105. §-okban megállapított határidő tekintetében „nyitvafartó" hatályt tulajdonít; a Pp. 667. §-t, mely az úgynevezett másodlagos megtámadó-, bontóokok fogalmát fejleszti ki s ezekre vonatkozóan az időmúlás következményeit enyhíti. Dr. Nagy: A házassági jog. 1