Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

XV A tartásra vonatkozó megállapodások semmiségének jogi megbírálása különösen megérdemli a figyelembevételt, mert a Kúria gyakorlata rendszerbeli szabatossággal helyesen van öszszesítve. A munkából még csak a VII. fejezetre utalok. Ez a nemzetközi magánjoghoz tartozik s a szerző helyesen emeli ki a rendszerint irányadó szabályokat. Ma ezeknek szűkkörű jelentősége van, azonban a jog uralmába vetett hit megerősít, hogy a leközölt nemzetközi szerződések szelleme visszatér újra Európa népei közé. E munka mindenkit meggyőzhet arról, hogy a magyar házassági törvény kicsiszolt rendszere a nagy társadalmi mozgalmak szélsőséges jelenségeit is megoldhatóvá teszi, ha a törvény alkalmazása arra hivatott bírák kezében van. A törvények jelentősége az általok szabályozott társadalmi jelenségek alakulásától függ. A házassági törvény helyes alkalmazásának jelentősége családerkölcsi és nemzeti szempontból mindig nagysúlyú volt, ha nem is értékelték ekként. A világháború után a H. T. jelentősége megváltozott. A háború után lezüllött és családerkölcsi vonatkozásban ijesztő képet nyújtott társadalmunk a H. T. alkalmazásának egészen új irányát: a H. T. rendelkezéseinek a törvény szelleméből folyó alkalmazását s ekként a bontások szigorítását váltotta ki. Ezt a szakirodalom az 1925—1935. évekre vonatkozóan elég élénken tükrözi vissza. Ez a munka a H. T. szellemét és a törvényhozó célzatát feltáró új irányú gyakorlatot foglalta rendszerbe. A Kúria gyakorlata a törvény rendelkezéseit a jogesetek bősége és sokfélesége folytán oly részletesen és aprólékosan kidolgozta, kicsiszolta, hogy a legkuszáltabb esethalmaz is könnyen megoldható. A házasságok felbontását az élet növelte társadalmi problémává. A bíróságok e probléma megoldásába — a probléma megoldására hivatott törvényhozás külömböző irányú intézkedései mellett — a házasságok felbontására vonatkozó jogszabályok alkalmazásával nyúlhattak bele. A házasság felbontásának mikénti megoldása azonban a házasfeleket a mai szociális viszonyok között sokkal súlyosabban érinti, mint a múltban s ez a viszonvétkesség kérdését — az anyagi igazság érvényesülése okából — nyomatékosabbá tette. Ez váltotta ki a H. T. 85. §. III. bekezdésében foglalt jogszabály helyes értelmezését és ennek perjogi lehetőségeit. Ez volt a mozgatója a H. T. 80. §. utolsó bekezdésében foglalt jogszabály új irányú alkalmazásának is. A házassági törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazása körül fennforgó viták megoldása a H. T. rendelkezéseinek korszerű magyarázatát még teljesebbé tenné.