Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

148 előzetes eljárás, mint a bontóper során a legnagyobb figyelemmel tartozik vizsgálni a visszahívás őszinteségét és komolyságát. Az előzetes eljárás folyamán az őszinteség és komolyság hiánya csak egészen különleges esetekben észlelhető. De ha adat merül fel arra, hogy az elhagyott kapva-kap az elhagyáson és a bírói határozat kibocsátását csak a bontóok megvalósítása céljá­ból kéri, úgy az életközösség visszaállítására kötelező bírói hatá­rozat kibocsátását meg kell tagadni. Ebben a vonatkozásban a perenkívüli eljárásban a bíró sok esetben a perbeli vitás anyagot előre kiselejtezheti a vitás lakás­kérdés tisztázása útján. A Te. 55. §-a alapján készült közjegyzői tanúsítvány feltünteti az utolsó közös lakhelyet. A kérvényezőtől meg kell kívánni, hogy szabatosan jelölje meg, hogy az elhagyó házastársat hova hívja vissza. A hiányos kérést vissza kell adni. Ha a visszahívás nem alapult őszinte, komoly visszafogadási akaraton, úgy felperest a keresettel el kell utasítani.112 A bírói gyakorlat a visszahívás komolytalanságának vizsgá­latára vonatkozóan általánosságban a következő elveket vallja: Elengedhetetlenül tisztázni kell, hogy melyik házastárs volt az ok nélkül elhagyó, mert ha alperes volt a hűtlenül elhagyó, ebből a felperes által kieszközölt visszahívás komolyságára kell a legtöbb esetben következtetni.113 A visszahívás komolyságára kell következtetni abból is, ha az elhagyott házastárs az elhagyó­hoz a bírói visszahívás előtt magánúton őszinte békülési szándék­kal közeledett s a maga részéről elhárította a visszatérés aka­dályait. A visszahívás komolysága tekintetében a bírói felhívás alap­jául szolgáló kérelem beadásakor fennforgott tények az irány­adók, de a visszahívó fél későbbi magatartását is figyelembe kell venni, ha abból a fél valódi szándékára lehet visszakövetkez­112 2205/1934., 4054/1935. A visszahívás őszinteségének és komolyságának vizsgálata nélkül a Ht. 77. §-ára alapított per könnyen szolgálhatja a házasfelek megegyezésén alapuló bontást, melyet pedig a Ht. vétkességi rendszere nem ismer. A Pp. szabályai bőséges lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a kérdés megnyugtató módon tisztáztassék (L. dr. Nagy Domokos: „A Pp. módosí­tásáról szóló törvényjavaslat és a Ht. 77. §-a" [M. J. Sz. XVII. évf. 10. sz.l, „A Ht. 77. §. a) pontjára alapított perek és a Pp. módosítására vonatkozó javaslat" [Jogállam, XXXV. évf. 8—9. füzet], bár a visszahívó s megegye­zés esetén mindkét fél legtöbbször gondosan eltitkolja valódi szándékát s csak ritkán fordulnak elő olyan esetek, amikor, vagy már magából a vissza­hívás iránti kérvény tartalmából (2145/1931.) kitűnik az alakoskodás, vagy a per folyamán azt maguk a felek ismerik be (4867/1927., 1044/1929., 93/ 1931.). 113 3706/1928.

Next

/
Oldalképek
Tartalom