Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

146 bérelése,100 az ingyen élvezett lakás helyett ennél semmivel sem megfelelőbb lakásnak pénzért való bérelése.101 A feleség, ha erre nem vállalkozott, nem köteles férjét más világrészbe követni s vállalkozása esetén is csak úgy köteles ígéretét teljesíteni, ha férje a költségeket megküldi.102 Az elhagyás jogos okainak vizsgálata kapcsán utalok arra, hogy az elhagyott által az életközösség megszűnése után tanúsított kötelességsértő magatartások következtében az életközösséget eredetileg jogos ok nélkül megszüntető házastárs különélése jogossá válhatik. A különélő házastársak bizonyos tényei azt is eredményezhetik, hogy az eredetileg jogos ok nélkül elhagyó válik elhagyottá, aki a másik házastárs visszahívása esetén jogos okból tagadhatja meg az életközösség helyreállítását. Sőt esetleg az életközösség helyreállítására kötelező bírói határozat kibocsátását maga szorgalmazhatja és annak sikertelensége esetén a házasságnak a Ht. 77. §-a alapján való felbontását kérheti.103 VII. A bontóok további lényeges eleme az is, hogy az elhagyás és bírói úton való visszahívás időpontja között az a) pont esetében legalább 6 havi, a b) pont esetében legalább 1 évi megszakítás nélküli időtartam legyen.104 E határidők letelte előtt a bontóok tényállásának második eleme az életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátása nem kezdeményezhető, s a bíróság megtévesztésével esetleg kieszközölt bírói felhívásnak jogi hatálya nincs.105 A különélésnek a határidő alatt folytonosnak kell lennie. Ha a határidőt az életközösség időleges visszaállítása, nemi érintkezés, vagy megbocsátásra utaló egyéb tény megszakítja, úgy az addig letelt idő a 6 hó számításánál figyelmen kívül marad s a különélés 6 havi, illetőleg 1 évi ideje az életközösség újabb megbontásával, illetve a megszakító tény megszűntével újból kezdődik.106 100 748/1935. 101 2980/1932. A férj csak ágyat bérelt, melyet a feleség a férj (postaaltiszt) jövedelmére való tekintettel még ideiglenesen sem tartozott elfogadni. 102 4970/1926. 103 E tényeket lásd alább. 104 A 77. §. a) és b) pontja között a lényeget tekintve más anyagi jogi különbség nincs is, mert egyebekben mindkét bontóok tényállása és jogkövetkezménye azonos. A „desertio" (77. §. a) és a „quasi desertio" (77. §. b) közötti különbségtételnek jelentősége nincs. E határidők célja az, hogy a komoly szándék kialakulására kellő idő álljon rendelkezésre, legyen idő arra, hogy a felek szenvedélytől mentesen, higgadtan megfontolhassák elhatározásuk következményeit. 105 1045/1929. 106 215/1929., 17/1932., 5524/1934., 1331/1934.