Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

141 eleme a házasság elhálása, aminthogy az elhálás önmagában még nem jelent házassági életközösséget).66 Az közömbös, hogy a házassági életközösség megbontása milyen alakban létesül. Rendszerint olyan módon következik be, hogy az egyik házastárs eltávozik a felek közös lakásából,67 de az életközösség megbontása a közös lakás elhagyása nélkül is lehetséges.68 Utóbbi esetben olyan tényeket kell bizonyítani, amelyekből kétséget kizáróan következik, hogy a házastársak — a közös lakásban való maradás ellenére — egymástól elkülönített életet folytatnak, ágytól és asztaltól különélnek69 és elfogadható magyarázatát kell adni annak, hogy a házastárs miért nem távozott a közös lakásból. Igazolni kell, hogy a különválás más módon való megvalósítása nem volt lehetséges.70 Ilyen indok az általános lakáshiány, másik lakás kibérlését gátló bebizonyított szegénység, ágyhoz kötő betegség, stb. lehet. Elfogadhatóan megokolva az életközösség megszakítására még akkor is lehet hivatkozni, ha a lakás csak egy helyiségből áll, de a házastársak ágytól és asztaltól bizonyítottan elkülönülve élnek.71 Az életközösség megbontásának igazolására nem elég a házassági tartozás megtagadását,72 a házassági tartozás teljesítésére való képtelenséget, a köteles segély- és támogatás megvonását bizonyítani.73 66 5027/1935. 67 Ez azonban még nem feltétlen bizonyítéka annak, hogy az eltávozó valósította meg az elhagyást, mert az életközösséget a közös lakásban bennmaradó fél is megszakíthatja. 68 Ezt a gyakorlatot a világháborút követő időkben az akkori lakásviszonyokra tekintettel honosította meg a Kúria s ma is töretlenül fenntartja. A régebbi, jogirodalmilag is helyeselt gyakorlat a közös lakásból való eltávozás nélkül az elhagyást nem állapította meg. 69 Pl. különbejáratú szobákban laknak. 70 40/1924., 4332/1924., 6784/1926., 3869/1935. 71 30/1936., 5616/1936. A Kúria szerint: „a közös lakásban való kényszerű együttlakás továbbmenő tények nélkül sem az életközösség megszakadását nem zárja ki, sem a bontóok megbocsátását nem jelenti." 72 5027/1935., mert az életközösségnek nem nélkülözhetetlen eleme a nemi kapcsolat. 73 Ezek részben súlyos házastársi kötelességsértések és mint ilyenek, az életközösség megszüntetésének lehetnek jogos okai, vagy a 80. §. a) pontjában meghatározott bontóokot valósíthatják meg. Ezt a kötelességsértő házastársat nevezte a régi bírói gyakorlat: jogilag elhagyó félnek. Révai is (42.) ennek megfelelően tárgyalja ezt a kérdést. Ma már ez a jogi constructio túlhaladottnak tekinthető. L. a 406. sz. E. H.-t.