Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

128 Abból, hogy a házasság bírói ítélettel is csak a 76—80. §-okban meghatározott bontóok alapján bontható fel, következik, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló megállapodása és a bontás érdekében létesített bontóok a házasság felbontásához nem vezethet. A törvény a bontóok felsorolásánál kifejezetten annak a házastársnak adja meg a házasság felbontására irányuló kereseti jogot, akivel szemben a másik házastárs a kötelességsértést elkövette, amiből következik, hogy a házasság hivatalból sohasem bontható fel s hogy hivatalból a bíró bontóokot nem állapíthat meg. Ez a tétel összhangban van a Pp. 670. és 669. §-aival, mely bontó-, válóperekben csak a házasság fenntartása érdekében engedi meg az officialitás elvének alkalmazását. A per során bebizonyított, de bontóokul nem érvényesített tények sem bírálhatók el bontóokként a házasság felbontását, vagy viszontvétkesség kimondását kérő fél képviselője által kellő időben előterjesztett ilyen irányú határozott kérelem nélkül.21 Ha az elsőbíróság a fél által több bontóok megállapítása céljából felhozott tényeknek nem mindegyikét fogadta el bontóokul és a fél emiatt jogorvoslattal nem élt, úgy a felsőbíróság az elsőbíróság ítéletében bontóokul el nem fogadott tényekre bontóokot hivatalból nem alapíthat.22 1. §. Azok, akik között legalább egy év óta házasságon kívül állandó együttélés (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérrokonok, vagy testvérek, a házasságot minden házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. Evégből a lakóhelyük anyakönyvvezetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyvvezető erről a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz fel, a feleket házastársnak nyilvánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt leírt módon azok is megköthetik, akiknek van házastársuk, akitől különváltan élnek. Ilyenkor ez a régi házasság az új házasság megkötésével megszűnik. 2. §. Ha a korábbi házasság ilymódon megszűnik, külön eljárással kell megállapítani azt, hogy a volt feleség, aki a különélésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet. Ugyancsak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezését is. Ezt az eljárást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja szabályozni. 3. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. március 25. A forradalmi kormányzótanács. (Megjelent a Pesti Hírlap 1919. márc. 26-i számában.) A rendelet 2. §-a a gyakorlatba átment. 21 2651/1935., 3537/1935. 22 4. sz. E. H. 9307/1905., 3602/1932. in favorem matrimonii azonban figyelembe veszi e tényeket is a menthetőség, feldultság elbírálásánál.