Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

118 III. A vétlen házasfél a vélt házasságból eredő vagyoni jogait akkép érvényesítheti, mintha a házasságot a másik fél vétkéből bontották volna fel.173 Ez a szabály arra az esetre is áll, ha mindkét fél vétlen. Végleges nőtartás tehát akkor is megilleti a vétlen nőt, ha a férj is vétlen.174 Közszerzeményi igény,175 törvényes öröklési, éspedig hitvestársi öröklési jog is megilleti ;) vétlen házastársat. Utóbbi azonban csak akkor, ha a házasság a másik házastárs halálával szűnt meg és az elhunyt után korábbi érvényes házasságbeli házastárs nem maradt.176 A vétlen női térje halála után az özvegyi jog is megilleti.177 Vélt házasság megsemmisítése esetén a jóhiszemű házastárs nem tartozik kártérítéssel, azon a címen, hogy megtagadta a most már érvényes házasság megkötését.178 IV. A bírói gyakorlat szerint a vélt házasságban élt vétlen nőt a névviseléshez való jog megilleti.179 A vélt házasság személyjogi hatásai a vélt házasságból származó gyermek javára is teljes mértékben érvényesülnek. Ezek a gyermekek a törvény által törvényesítetteknek tekintendők s csak azok a jogok nem illetik meg őket, melyek családi intézkedés folytán az érvényes házasságból származó gyermekek részére vannak fenntartva.180 V. Figyelemmel arra, hogy a putativitás révén a vétlen (jóhiszemű) házastárs az érvénytelenség (semmiség, megtámadhatóság) következményeitől mentesül, jóhiszeműségét, illetve ennek ténybeli alapjait, mint a jogkedvezmény előfeltételét ő tartozik bizonyítani.181 A vélt házasságból származtatott jogosultságok érvényesítése a házasság érvénytelenítése iránt indított perrel összekapcsolható.182 A putativitás kérdésének eldöntése egyébként nem tar173 7 36. sz. E. H. 174 Az 1340/1937. sz. ítélet indokolásából: „A vélt házasságban élt jóhiszemű nő minden vonatkozásban olyan elbírálás alá esik, mint a felbonlott házasságban a vétlen nő." Ellenkező: 440/1931. 175 737/1927., 6309/1927., 7234/1929. 176 219. sz. E. H. 177 5767/1935. 178 440/1930. 179 1340/1937. Adott esetben az érvényes első házasságbeli íeleség kérte, hogy a második házasságbeli vétlen nőt a bigámiát elkövetett férj nevének viselésétől tiltsa el a bíróság. Az ítélet indokolása (1. J. H. XI. évf. 927. esetszám) a legnagyobb alapossággal fejti ki a vélt házasságra vonatkozó bírói gyakorlat alapelveit. "0 214. sz. E. H. 181 Jancsó: 228. 182 Erre a figyelemreméltó pertechnikai megoldásra a jogkereső felek alig helyeznek súlyt. A Kúria 3591/1934. sz. ítélete szerint ugyan annak a