Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

105 59. §. A 8. §. ellenére kötött házasság esetében a megtámadást a gyámhatóságra nézve megállapított határidő alatt megteheti az a törvényes képviselő, vagy a szülő is, kinek beleegyezése a há­zassághoz még hiányzik. A megtámadás azonban hatályát veszti, ha a gyámhatóság hivatalos értesítésétől számított 3 hónap alatt azt magáévá nem teszi. Arra az elvi kérdésre, hogy a törvényes képviselő, vagy szülő megtámadásának a gyámhatóság részéről való magáévá tétele (§. 2. bek.) azt jelenti-e, hogy a gyámhatóságnak aktívan is részt kell vennie a perben, vagy csak annyit jelent, hogy a gyámha­tóságnak jóváhagyólag tudomásul kell vennie a megtámadást és erről a bíróságot értesítenie kell; más szóval, hogy a megtáma­dási pert a szülő lefolytathatja-e, ha azt a gyámhatóság anélkül tette magáévá, hogy a perben aktívan részt venne, vagy a pert a gyámhatóság aktív közreműködésének hiányában meg kell szüntetni, — a Kúria 1591/1937. sz. ítélete vet világot. Eszerint: „Való ugyan, hogy a Ht. 69. §-ának első bekezdése értelmé­ben a házasságot csak maga a házastárs támadhatja meg. Ez ab­ban találja indokát, hogy a megtámadási jogosultság magának a házastársnak személyes joga, mert a házassági viszonynak a természetéből következik, hogy valamint a házasság megkötésé­nél, úgy annak megszüntetésénél is — eltekintve a semmiség eseteitől — csak a házastársnak az elhatározása lehet az irány­adó. Ebből következően a házastársnak törvényes képviselője ebben a minőségben a megtámadási perből ki van zárva. Ez az intézkedés azonban az 56. §. b) pontjának rendelke­zését nem érinti. A Ht. 56. §-ának b) pontja pedig megjelöli azokat, akiket a házasság megtámadására feljogosít. így erre jogot ad a fejlett korú házastársnak és amíg az ő kiskorúsága tart, az ő gyám­hatóságának. Ennek kiegészítéséül viszont a Ht. 59. §-a akként rendelkezik, hogy a Ht. 8. §. ellenére kötött házasság esetében a megtámadást a gyámhatóságra megállapított határidő alatt meg­teheti az a törvényes képviselő vagy szülő is, akinek a beleegye­zése a házassághoz még hiányzik. A megtámadás azonban hatá­lyát veszíti, ha a gyámhatóság hivatalos értesítésétől számított három hónap alatt azt magáévá nem teszi. A törvény indokolásából kitetszően ezt a rendelkezést gya­korlati okok tették szükségessé. Lehetséges ugyanis, hogy a meg­támadási kereset beadásának a törvény 57. és 58. §-ában meg­határozott határideje alatt a gyámhatóság a megtámadhatóság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom