Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

103 jogának gyakorlására megállapított határidő a törvényes képviselő vagy szülő tudomásszerzésének napján kezdődik s az egyébként rendelkezésre álló egy évi határidő a törvényes képviselő, illetőleg a szülő tudomásának napjától a gyámhatóság értesüléséig terjedő idővel megrövidül. Ha pedig a gyámhatóság a szülő vagy törvényes képviselő tudomásszerzésétől számított egy év alatt sem nyer tudomást a házasságkötésről, megtámadási joga annak ellenére elenyészik, hogy a házasságkötésről és annak megtámadhatóságáról nem is értesült. A törvény szerint a határidő csak annak a törvényes képviselőnek, illetőleg szülőnek tudomásától számít, akinek utólagos beleegyezése a megtámadás kizárásához elengedő, ebből következik, hogy abban az esetben, amikor a törvényes képviselő, illetőleg szülő a házasságkötésről korábban szerzett tudomást, mintsem törvényes képviselővé, illetőleg utólagos beleegyezésre jogosulttá lett volna, a határidő azon a napon kezdődik, amelyen az utólagos beleegyezésre való jogosultsága beállott. Korábbi tudomásának joghatást tulajdonítani azért sem lehet, mert addig, amíg a jogosultságot el nem nyerte, a kiskorú házasságára sincs törvényes befolyása. Az 58. §. rendelkezése nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a törvényes képviselő, vagy szülő utólagos beleegyezése a megtámadás kizárásához nem elég, hanem a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság megtámadási határideje ilyenkor hivatalos tudomásszerzése napján kezdődik. II. Tévedés és megtévesztés esetében a határidő azon a napon kezdődik, amikor a tévedő, megtévesztett házastárs a való tényállásról kétségtelen tudomást szerzett.151 A kérdést a Kúria következő ítéletei világítják meg: Elmezavar miatti megtámadás határideje a betegség gyógyíthatatlanságáról való tudomásszerzés napján kezd folyni (910. sz. E. H.), mely a 613/1934. sz. kúriai ítélet szerint az elmebetegség miatt gondnokság alá helyező ítélet jogerőre emelkedésével esik egybe. Idegbetegség miatti megtámadás esetében a Kúria 2968/1931. sz. ítéletében azt az álláspontot foglalta el, hogy az idegbetegség tüneteit mutató egyes jelenségek és tények még nem alkalmasak a lényeges személyi tulajdonságban való megtévesztés megállapítására, ez csak szakértői szemle alapján lehetséges, a határidő tehát a szakértői vélemény közlése napján kezdődik. 151 3543/1934.