Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

94 I. Megtévesztés fogalma, elemei. — II. Lényeges személyi tulajdonság fogalma: 1. betegség, — 2. erkölcsi fogyatékosság, — 3. egyéb lényeges személyi tulajdonság. — III. A keresettel fellépő egyéniségének jelentősége. — IV. Harmadik személy szerepe a megtévesztésnél. I. A Kúria meghatározása szerint a megtévesztés az egyik házasulónak az a ténye, hogy lényeges személyi tulajdonságai felől a másik házasulóban téves képzetet létesít, annak meglevő téves képzetét megerősíti, vagy közlési kötelezettségének megsértésével a téves képzetet nem oszlatja el.91 A megtévesztés eredménye tehát a megtévesztett tévedése, melyet a másik házasuló, vagy harmadik személy tudatos félrevezetéssel, vagy tények elhallgatásával idézett elő. Harmadik személytől származó megtévesztés miatt csak akkor van megtámadásnak helye, ha a házasuló a megtévesztésről tudott és a másik házasulót tévedéséről nem világosította fel.92 A házasság erkölcsi és jogi kötelmének létesítésénél ugyanis teljes és nyilt közlési kötelesség terheli a házasulókat. Ez a szabály különösen a lényeges személyi tulajdonságok, külsőleg nem észlelhető betegségek93 tekintetében érvényesül. A házasság erkölcsi természetéből fakadó közlési kötelesség folytán a házasuló mindaddig joggal megbízhatik a másik házasulóban, amíg őszintesége tekintetében alapos kételye nincs. Eddig az ideig nem is köteles a másik házasuló fogyatkozásai után nyomozni.94 A megtévesztés fogalmából következik, hogy csak az olyan lényeges személyi tulajdonság megtámadási ok, amelyről a megtámadással élő házastársa a házasságkötéskor tudott.95 A megtámadási per felperesének tehát nemcsak azt kell állítania és bizonyítania, hogy házastársa a házasságkötéskor lényeges személyi tulajdonsága tekintetében fogyatkozásban szenvedett, hanem a jogrenddel sem volna összeegyeztethető, ha a törvény a megtévesztett házastársat ily házasságban élni kényszerítené." Természetesen csak akkor lehet jog- és erkölcsellenes magatartásról szólani, ha az tudatos, azaz szándékos, vagy (harmadik személy megtévesztő magatartása kapcsán) gondatlan. A megtévesztésben tehát vétkességi elem is szerepel, úgy hogy a magánjogi delictum elemei fellelhetők benne. A megtévesztés e vonatkozásban a bontóokokhoz fekszik közel. — Almási szerint a törvény az 56. §-ban a házasság megkötésekor tanúsított oly jogellenes eljárást akarja sújtani, amelynek a házasság fennállása alatti elkövetése a házasság felbontásához vezetne. (L. 99. oldalt.) 91 4152/1934. 92 4955/1935. 93 5147/1931. 94 4324/1938. 95 6262/1931.