Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

82 képességi korlátozás alatt áll tehát az elmebeteg a bontóper szempontjából, noha egyéb házassági (semmiségi, megtámadási) perben törvényes képviselője útján úgy alperesként, mint felperesként részt vehet. A Ht. szempontjából cselekvőképtelen személyeket a Ht. 127. §-a, a korlátoltan cselekvőképeseket a Ht. 128. §-a sorolja fel. A korlátoltan cselekvőképes személyeket a házassági perekben a perbeli cselekvőképesség szempontjából úgy a Ht., mint a Pp. kedvezményben részesíti. Megengedik ugyanis, hogy házassági perekben a cselekvőképességében korlátolt házastárs is felperesként, vagy alperesként felléphessen.36 Ezt a tételt a Ht. minden egyes performára külön-külön kimondja.37 A §. második bekezdése lehetővé teszi, hogy a cselekvőképtelen házastárs törvényes képviselője útján a semmiségi perben félként szerepeljen.38 49. §. A semmiségi pert csak addig lehet megindítani, míg a házasság meg nem szűnt. A semmis házasság bármely okból való megszűnése után csak a Pp. 130. §-a alapján lehet a házasság semmiségének megállapítása iránt pert indítani.39 Minthogy a Ht. 46. §. 2. bek. szerint a semmis házasságot megszűnése után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna, a házasság megszűnése után a házasság semmiségére incidentaliter bármely perben lehet hivatkozni. A §. rendelkezése lehetővé teszi, hogy a semmiség iránt megindított per akkor is folytatható legyen, ha a házasság a per 36 „A cselekvőképességében korlátolt házastársnak semmiségi perben perképessé nyilvánítása a házassági viszony legszemélyesebb természetében találja indokát. A perképesség a személyes pervitel jogát is magában foglalván, a §. rendelkezéséből következik, hogy a semmiségi perben a cselekvőképességében korlátolt házastársra a törvényes képviselet szabályai nem alkalmazandók." (Indokolás.) 37 Semmiségi perekre a 48. §., megtámadási perekre a 69. §., bontó-, válóperekre a 86. §. 38 „Szemben a korlátolt cselekvőképesség esetével, nem lehet a törvényes képviseletet a semmiségi perben kizárni olyan esetekben, amikor a házastárs cselekvőképtelen. Ha a törvény ilyen esetekben is kizárná a képviseletet, az következnék, hogy a cselekvőképtelen személy a semmis házasságban mindaddig élni volna kénytelen, míg vagy a semmiségi pert egy jóhiszemű harmadik személy meg nem indítja, vagy önmaga cselekvőképessé nem lesz." (Indokolás.) 39 Ez a Ht. 71. §-ából folyik.