Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

88 Szerződés. intézmény céljainak az előmozdítására teljesítendő; valamint annak sem, hogy a fenti célt szolgáló közigazgatási eljárásra az annak alapjául vett rendeletekben meg van-e a törvényes felhatalmazás és az ajánlott szolgáltatásnak közigazgatási úton való kikényszerítésére a felügyeleti jogkört szabályozó rendeletekben biztosítva vannak-e a megfelelő eszközök is. (P. VI. 5209/1931.) Grill XXV. 635. 2. Harmadik személy javára szóló ajándékozás. Az a kikötés, hogy az ajándékozott ingatlan bizonyos feltétel bekövetkeztével megajándékozottról közvetlenül az ajándékozótól különböző harmadik személyre szálljon át: oly korlátozása az ingatlan felőli rendelkezési jognak, amelynek nemcsak halálesetre szóló, hanem élők közötti jogügyleteknél is helye van. (Rp. III. 2095 1916.) MD. X. 176. Az a kikötés, hogy a megajándékozott tulajdonjoga leszármazók nélkül bekövetkező elhalálozásával megszűnik s ugyanakkor a tulajdonjogot az ajándékozónak és nejének törvényes öröklésre hivatott rokonai szerzik meg: harmadik személy javára feltételtől függően létrejött ajándékozási szerződés. (P. I. 3664/1923.) MD. XVII. 62. 3. Elővásárlási és vételi jog kikötése harmadik személy javára. Nincs olyan jogszabály, amely az elővásárlási jog megszerzését a vételi ügyletben résztvett felek közül a vevővel szemben csakis az eladó fél javára korlátozná és hogy az harmadik személy javára ne volna esetleg engedélyezhető. (P. 732/1913.) MD VII. 191. Az elővásárlás jogát adásvételi szerződésen kívül is érvényesen ki lehet kötni bármely harmadik személy javára. (P. IX. 2489/1913.) MD. VIII. 63. Kiköthető a vételi jog harmadik személyek javára. Nem szükséges, hogy ezek egyénileg meghatározva legyenek. (P. VI. 4628/1924.) MD. XVIII. 47. 4. Fizetési megbízás. Az oly fizetési meghagyás, melynek teljesítésére a megbízott vállalkozott, a harmadik személy részére, kinek érdekében az történt, perrel érvényesíthető követelési jogot állapít meg a megbízott ellen. Az ily meghagyás érvényességéhez az osztrák polgári törvénykönyv 1019. §-a szerint írásbeli alak nem szükséges. (P. VIII. 3947/1908.) MD. III. 46.