Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

52 nési díja és hirdetési díja, valamiint a követelés engedményezésével felmerült bélyeg és postadíj kiadás nem számítható. (I. G. 532/1905.) Dt. 4. f. II. 141. Ha az adós a hitelezőjének tartozásai kiegyenlítése céljából ennek megengedi, hogy ingatlanát szükség szerint eladhassa, úgy a hitelező tényleges szükség esetén ezen jogának megtagadása esetén ezt per útján az esetben is érvényesítheti, ha a szerződésben az adósok beleegyezésének előzetes kieszközlése is kiköttetett, mert ez nem értelmezhető olykép, hogy ezen beleegyezés alperes tetszésétől tétetett volna íüggővé, mert ily értelmezés magát a jogot szüntetné meg. (1799/1905.) Dt. 4. f, VI. 21. Az az igéret, hogy az egyik fél a másik ingatlanának árverésén 14.000 K-s ajánlatot fog tennii, ha az igérettevő ahhoz való következményt fűzni nem kívánt és biztosítékot az igéretvevő kívánsága ellenére nem adott, nem ad az igéretvevőnek jogot kártérítéshez, ha az igérettevő az árverésen részt nem vett és az ingatlan kisebb összegért kelt el. (P. VII. 2462/1907.) MD. II. 141. 4. Kiterjesztő értelmezés. A szerződés tartalma szerint a közterheik viselésére a bérlő magát kötelezvén, a szerződésnék nem lehet más helyes értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy fizetési kötelezettsége a haszonbérelt birtok után kivetett és köztehernek tekintendő kataszteri felmérési költségre is kiterjed. (G. 529/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 66. Az adós atyja és a hitelező közt létrejött megállapodás szerint előbbi utóbbinak követelését kiegyenlíti; ezen rendezés egyik feltétele az volt, hogy a hitelező, többet az adósnak hitelezni nem fog, amire a hitelező kötelező kijelentést is tett; és kijelentette azt is, hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond. Ezen kötelezettség a hitelezőt az adóssal szemben is kötelezi s az ezután hitelezett áruk vételárát a hitelező az időközben csődbe jutott adós csődtömegéből sem követelheti. (326/1905.) Dt. 4. f. V. 36. Az 1908: LVII. t.-c. 1. §-ában említett üzletből eredő kötelezettségek alatt nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan kötelezettségvállalás értendő, amely keletkezését az üzletnek köszöni s amely az üzlet létével okozatos összefüggésben áll, tehát az üzlet megalapításából eredő kötelezettségek is. (4122/ 1923.) MT. V. 54. 5, Ellentétes nyilatkozatok értelmezése. Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott vételár kőzött jelentkező eltérés miatt a betűkkel történt kifejezés jobban kizárja a kétséget, mint a számokkal való megjelölés. (1571/1894.)