Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

46 bontására, ha az kifejezetten feltételként fogadtatott el. (P. III. 1945/1921.) MD. XV. 18. Terhes szerződésekre: (P. VIII. 3732/1918.) MD. XIII. 10. Midőn az ügyletnek mindkét részről szemmel tartott feltétele be nem következett, a szerződő fél jogosítva van a szerződés felbontását keresettel szorgalmazni. (P. V. 3640/1921.) MD. XV. 86. Ha a bontó feltétel bekövetkeztét a kötelezettnek jogellenes ténye, vagy mulasztása okozta, úgy annak bekövetkezte a kötelezett részéről a másik féllel szemben az ügylet érvénytelenítésére alkalmas jogalapként nem érvényesíthető. (P. V. 7507/1928.) MD. XXII. 50. A Kúria a bontó feltételt teljesültnek tekintette, midőn a bontó feltétellel szem előtt tartott oél megvalósult. (P. V. 4534' 1932.) MD. XXVI. 116. d) Feltevés (feltételezés, cél, lényeges indok). Mindaddig, amíg a szerződés céljának megfelelő feltétel teljesedésbe nem megy, a kikötött tulajdon s birtokváltozásnak nincs helye. (Hétszemélyes tábla 22.478/1868, május 1.) Jogtudományi Közlöny 1868. évi 21. számának melléklete, 240. eset. A szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve, hogy mi képezte a szerződós létrejöttének indító okát? csak akkor bírhat befolyással, ha mindez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, hogy Palicson a tényleges viszonyokhoz képest két korcsmánál több nem fog föl állíttatni. Eszerint az alperes bérfizetési kötelezettsége megállapításánál nem döntő a szerződő feleknek, a szerződésben feltételül ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének indító oka. (190/1896.) Hacsak magából az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az a kérdés, hogy szerződő felek mily feltevésből indultak ki, mi volt az indító ok a köztük létrejött kötelem létesítésénél, csak akkor jöhet tekintetbe az elvállalt kötelezettségnek a kötelezett részéről való teljesítésénél, ha az egyúttal, mint feltétel, kikötve is lett. (424/1897.) Az ügylettel elérni szándékolt cél, amennyiben az felismerhető, mint szerződési akaratot létesítő indok, az akaratelhatározás lényegét képezi és mint ilyen, a szerződés lényeges alkatrésze. (2818/1920.) A szerződési akaratelhatározást előidéző feltevés íhelyesen indok) a szerződés felfüggesztésére vagy felbontására csakis ak-