Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szolgálati szerződés. 501 társa rokonának háztartásában lakást és ellátást élvez, az ellenkezőre utaló körülmények hiányában azt kell vélelmezni, hogy a háztartás feje számára annak a háztartásában vagy gazdaságában végzett munkájáért az élvezett lakáson és ellátáson felül más ellenszolgáltatást nem igényel. (P. II. 8416/1930.) Grill XXV. 717. 5. Munkabér természetben. Az utazási átalány és természetben élvezett egyéb illetmények már e szolgáltatásoknak természeténél és rendeltetésénél fogva is az alkalmazottakat csupán tényleges szolgálati idejük tartamára illetik meg. (1286/1902.) Dt. 3. f. XXVI. 25. Elkésetten érvényesített terménybeli járandóságok helyett a gazdatisztnek csak annak a kárnak megtérítésére lehet igénye, amelyet azzal szenvedett, hogy a terményeket esedékességük idejében meg nem kapta. A pénz elértéktelenedésének veszélyét az igény érvényesítéséig a késedelmes hitelező viseli. (1771/1924.) A Kúria a szolgálatok jutalmazása fejében igért ingatlan szolgáltatására vonatkozó ügyletet az írásbafoglalás hiánya okából érvénytelennek mondta ki és a szolgálatok teljesítéséért a körülményekhez mért díjazást állapított meg. (P. V. 1640/1931.) MD. XXV. 87. 6, Munkabér ágyastársak között. Egymagából abból, hogy a nő a gazdával hosszabb időn át benső viszonyt folytatott és ezen idő alatt ennek háztartását vezette, szolgálati díj iránt kötelem nem származik. (1193/1905.) Dt. 4. f. V. 195. A nő, aki a férfivel úgy élt együtt, mintha felesége volna, attól lakásban, ellátásban és társadalmi állását felülmúló ruházatban részesült és annak hagyatékából is kapott ingóságokat: a háztartás vezetése címén díjazást nem követelhet. (7810/1907.) MD. II. 195. Az eredetileg érvényesen létrejött szolgálati szerződésen •alapuló díjazás iránti kötelezettség nem szűnik meg egyedül az által, hogy a szolgálati szerződés tartama alatt a felek utóbb házasságon kívül viszonyt tartottak. (P. 3488/1914.) PHT. 503. Ugyanígy: (5928/1901.) Dt. 3. f. XXII. 3. Az olyan nő, aki egy férfival házasságon kívül úgy élt, mintha annak felesége volna, a férfi háztartásában és gazdaságából ellátásban, ruházatban részesült gyermekeivel együtt, a háztartás és gazdálkodásban teljesített munkálatokért díjazást nem követelhet, mert a munkálkodás egyenértéke a vagyon együtt élvezett jövedelmének felhasználásával kiegyenlítettnek tekintendő. (1196/1924.) Gr. XIX. 698. Az évtizedekig ágyasságban élt nő, akit ágyastársa ruházattal és mindennel ellátott, tőle származó gyermekeit nevelte és taníttatta, ezen viszony alapján szolgálati szerződésre alapítottan