Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

20 Szerződés. nemcsak az 1874: XXXV. t.-c. 4. és 199. §-ának rendelkezéseibe ütközik s mint ilyen, tilos és érvénytelen, hanem az az alperes hivatali állásának a tisztességét is érinti és mint ilyen, az er­kölcsi törvényeket is érinti. (4324/1912.) Gr. XIV. 268. A bíróság olyan kereseti követelés érvényesítésére, amely­nek alapja a törvénybe vagy rendeletbe ütköző jogügylet, jog­segélyt nem nyújthat s ily igény bírói úton nem érvényesíthető. (C. 6568/1918.) MD. XII. 180. A törvényes tilalomba ütköző ügylet semmis volta kitenjed az ügylet mellékkikötésére is, úgymint kötbérre és kezességre. (P. IV. 5945/1925.) Grill XXI. 650. Az anyagi jogszabályök értelmében a törvényes tilalom el­lenére kötött jogügylet érvénytelen, annak joghatása semmi irányban sincs, következéskép annak alapján sem teljesítést, sem kártérítést még a jogügylet kötésénél jóhiszeműen eljárt szer­ződő fél sem érvényesíthet. — A törvényes tilalomba ütköző jogügylet hatálytalansága folytán azonban az anyagi jog értel­mében az előbbi állapot helyreállításának van helye; ebből fo­lyóan mindegyik fél a másiknak visszatéríteni köteles azt, amit az eredeti jogügyletből kifolyóan tőle kapott. (P. IV. 366/927.) Grill XXI. 651. Azért, hogy az ügyvédet bizonyos foglalkozás üzletszerű folytatásától az Ü. Rttás eltiltja, az ügylet nem érvénytelen. (P. IV. 3225/927.) Grill XXI. 647. Ha bizonyos ügyletekkel való ipar szerű foglalkozást jogsza­bály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedély­hez vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körül­mény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerűen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogo­sítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényessé­gét nem érinti, kivéve ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogsza­bályba vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabá­lyai szerint megtámadható. (53. J. E. D.) MD. XXV. 93. 3. Erkölcstelen ügyletek. (L. a törvényes tilalomba ütköző ügyleteket is.) (L. a Kötbér fejezetét is.) a) Erkölcstelen ügyletek általában. A célzatánál fogva a közerkölcsökbe ütköző és átadással teljesedésbe ment szerződós érvénytelenítését nem követelheti az a vagyonátruházó fél, aki a szerződést az erkölcstelen cél megvalósítása érdekélben kötötte és teljesítette. (C 1766/1911 í Gr. XIII. 353. Jó erkölcsökbe ütköző cél elérhetésére és leleplezésére ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom