Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

16 vagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szer­ződés érvényére csak abban az esetben bir befolyással, ha a fe­lek a szóbeli megállapodás érvényét attól teszi függővé, hogy az írásba foglaltassék és az írás a felek által aláírassék. (P. 355/ 1896.) PHT. 66. Az a körülmény, hogy a szerződő felek a létesíteni kívánt ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy a kiállított okirat nem tartalmazza a fe­lek valódi szerződési akaratát és akaratkijelentését. (173/1902.) Jogszabály ugyan, hogy az írott szerződésben foglalt ki­kötésekkel ellenkező megelőző szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, mert azt a felek a későbbi írott szerződésbe bele nem foglalván, attól elállottaknak tekintendők, ez a jogszabály azonban nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, amidőn a bizonyított tényállásból az állapítható meg, hogy az írott szerződés nem a felek megállapodásának megfelelően foglalta­tott írásba s ekként a megállapodás a szerződés írott szövegé­vel ellenkezőnek nem mondható. (4636/1908.) Gr. II. 130. A szerződés megkötését megelőző alkudozások folyamán, vagy annak írásbaíoglalásával egyidejűleg létesült, de az ügy­letről készített írásbeli szerződésbe bele nem foglalt s az írás­beli szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodások hatállyal bírhatnak akkor, ha a felek az írásbeli szerződésbe fel nem vett és korábbi időben létesült megállapodás fenntartását, illetve azt kimutatják, hogy az írásbeli szerződésnek azzal ellentétes ren­delkezése a felek szerződési akaratával meg nem egyezik s hogy ekként az írásbeli szerződés nem a felek valódi akaratát tünteti fel. (5708/1908.) Gr. II. 131. Az a körülmény, hogy a felek a közöttük létrejött ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyí­tását, hogy az okirat egészben vagy részben nem tartalmazza a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelenté­sét; nem pedig azért, mert a felek között a szerződést nem az okiratnak kiállítása, hanem a feleknek valódi egységes akaratel­határozása és akaratkijelentése alkotja. (193/1908.) Gr. II. 133. Az írásbeli szerződés dacára, a szóbeli megállapodás bizo­nyítása ki nem zárható, mert a szerződő felek mindegyikének szabadságában áll kimutatni, hogy valójában mi képezte a szer­ződés tárgyát és annak feltételeit, habár arról írásbeli okmány lett is kiállítva. Ezért alperes ama kérelmének, hogy a bizonyí­tás oly irányban rendeltessék el, hogy kimutathassa azt, hogy A közte és felperes közt a birtokbavételre vonatkozó megállapo­dás feltételei mások voltak, mint aminők az írásbeli szerződés­ben foglaltak, helyt kellett adni. (536/1915.) Gr. XVI. 722. Okiratba foglalt szerződéssel szabályozott jogviszony meg­állapításánál az okirat tartalma az irányadó s oly szóbeli nyi­latkozatok, melyek az okiratba foglalt szerződés létesítése köz­ben, azzal egyidejűleg, vagy azt megelőzőleg tétettek, de az

Next

/
Oldalképek
Tartalom