Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

A szerződések alakja. II. FEJEZET. A szerződések alakja. A. A szerződések alakja általában. B. Törvényi alakszerűségek. 1. Általában. 2. Egyes ügyletek. a) Házastársak és jegyesek. b) Vakok. c) Siketnémák. d) Ügyvédi díj. C. Kikötött alakszerűségek. D. Megerősítés alakja. £. Utólagos módosítások. F. Szó és írás. A. A szerződések alakja általában. A száraz vagy nedves bélyeggel (ú. n. facsimile pecséttel) való puszta nyomás nem tekinthető aláírásnak. (500/1882.) A K. T. 313. §-ára csak a szerződés érvényessége, de nem az okirat tartalmának bizonyítása tekintetében lehet hivatkozni. (Bp. T. 1883. jún. 21. megállapodása.) Ama körülmény, hogy valamely okmány annak aláírása alkalmával a kötelezett fél előtt felolvasva és magyarázva nem lett, — a K. T. 313. §-ának alapjáról — nyomatékkal egyáltalán nem bír. (1098/1883.) írásbeli szerződés csak annak aláírása által válik hatályossá és kötelezővé. (9481/1893.) A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyilvánítással szabadon alapíthatnak meg jogviszonyokat. (142/1896.) Törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a lemondás tkvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nem kivánnak és éppen úgy, mint bármely más szerződés, aikár írásban, akár szóval érvényesen létrejöhet. (144/1898.) A magyar nyelvet nem értő felekkel magyar nyelvű közjegyzői okiratnak felvételénél két tanú vagy egy másik közjegyző jelenléte szükséges akkor is, ha a közjegyző az okiratot tolmács alkalmazása nélkül magyar nyelven felvenni jogosítva van. (922/ 1912. P.) PHT. 68. A formahibás ügylet semmis. (P. VII. 5093/1913.) MD. VIII. 30.