Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

ELVI HATÁROZATOK. 35 1894s V. t-c. 18. §. 1. bek.; Azon telepes, ki a 15. §-ban említett első két évnek vételári kamataival vagy a további években vételár és kamatok fejében fizetendő járulékoknak legalább két évi részletével hátralékban van, telepéből bírói úton kimozdítható. Ezt a rendelkezést kiegészíti az 1911: XV. t.-c. 6. §-a. 36. = 3. J. E. D. 37. Valamely szolgalmi jognak ingatlan vagyonra elbirtoklás útján való megszerzésének alapfeltétele, hogy a birtoklás szolgalmi jog megszerzésére irányuló szándékkal, vagyis szolgalomszerűén gyakoroltassék; a valamely ingatlanon keresztül 32 évet meghaladó időtartamon át gyakorolt puszta átjárás ténye azonban elbirtoklást eredményező szolgalomszerű birtoklásnak nem minősíthető. (1912. július 1.) 650/1912. A szolgalom tartalmát jogképen (s nem pusztán a tulajdonos szívességéből, elnézéséből, vagy éppen tudtán kívül) kell gyakorolni. 38. Házastársak részére ingatlanokra nézve kikötött élethossziglani haszonélvezeti jognak fogalmából önként következik, hogy más megállapodás hiányában a haszonélvezeti jog a túlélő házastársat is elhunytáig egészben megilleti, mert a jogosítvány és időmeghatározása egységes lévén, bármelyik házastárs életbenléte kizárja a haszonélvezet korlátozását. (1905. április 27.) 3983/ 1904. A helyzet emlékeztet az örökösök és hagyományosok növedékjogára (274. és 282. E. H.-ok). 39. Jogszabály ugyan az, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terhelt ház tűzvész következtében, vagy más véletlen eset által elpusztult, a szolgalom mindaddig szünetel, míg a ház újra felépül; a kötelezett fél azonban a házat megfelelő időben újra felépíteni, vagy a jogosult részére hasonnemű lakást szerezni köteles, mivel a szolgalom újra feléledése, vagy végleges megszűnte nem függhet a kötelezett akaratától, de különösen nem, ha a kikötött lakásszolgalom részben ellenértéke az ingatlan tulajdona átengedésének. (1904. október 13.) 170/ 1904. A határozat második része nem a szolgalom tartalmát állapítja meg, hanem a visszterhes kötelmi ügylet jogkövetkezményét. 3*