Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

24 JOGEGYSÉGI DÖNTVÉNYEK. megszüntető határozatának, hanem elítélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve, kivéve, ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja vagy föltétele a büntetőbíróságnak elítélést tartalmazó ítélete, (1932. március 7.) Ezzel a döntvénnyel a Kúria eltért a PHT. 198. sz. E. H.-tól. — A döntvény annak az általános közjogi elvnek az alkalmazása, hogy az államhatóságok a maguk döntéséhez szükséges előkérdéseket e döntés szempontjából rendszerint önállóan bírálják el. Ugyanez az alapja a 72. J.E.D.-nek. 50. Hiteljogi tárgyú döntvény. 51. Eljárási jogi tárgyú döntvény. 52. Az 1874: XVIII. t.-c. 9. §-ának a kártérítési követelés elévülésére nézve a rendesnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezését nem lehet alkalmazni akkor, ha a fél a balesetből származtatott kártérítési követelését nem a tárgyi felelősségre, hanem a felelősségnek az általános magánjogban meghatározott valamely más jogcímére alapítja. (1932. június 20.) 1874; XVIII. t.-c. 9. §. A kártérítési követelések sérüléseknél a baleset bekövetkeztétől, halál esetében pedig a halálozás időpontjától számítandó 3 év alatt évülnek el. Anyagi jogilag a döntvény a tárgyi és vétkességi felelősség eszmei halmazatát oldja meg; eljárási jogilag egyszerűen alkalmazza a vétkességi felelősség elévülését a veszélyes üzemmel szemben keletkezett követelésre. 53. Ha bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerűen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve, ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható (1932. június 21.). Csak a tartalmánál fogva tilos ügylet semmis s ez is csak akkor, ha jogszabály mást nem rendel. Az iparrendészeti tilalom nem az ügylettel érintett konkrét magánjogi érdekeket védi, hanem csak azt a közérdeket, hogy kellő képesítés, vagy megbízhatóság hiányában arra nem alkalmas egyén iparszerű foglalkozást ne űzzön.