Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

17 vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. (1913. november 27.) PHT. 36. A megkívánt gondosság foka azonban csekélyebb, mint a magánjogi ügyleti jogszerzésnél. 4. Hit el jogi tárgyú döntvény. 5. I. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XIL t.-c. 109. §-ában említett kárdíj követelése céljából elégséges, ha az igénylő csak a legeltetés tényét bizonyítja és nem szükséges annak a külön bizonyítása is, hogy a legeltetés kárt okozott. II. A hivatkozott törvény 110. §-ában részletesen megállapított kárdíjak a kár mennyiségére tekintet nélkül csak abban az esetben illetik meg a károsultat, ha az tíllenfél nem bizonyítja azt, hogy a kár mennyisége a kárdíj összegénél kisebb. {1914. november 24.) PHT. 168. 1894: XII. t.-c. 109. §. 1. bek. Állatok által okozott kárnál a károsultnak jogában áll a^ okozott kár megtérítése helyett a kárdíj megfizetését kívánni, ezen esetben a kár mennyiségének bizonyítása nem szükséges. 6,-7. Eljárási jogi tárgyú döntvények. 8. Ma már a Jt. 73. §-a folytán tárgytalan s a Jt. életbelépése óta a régi biztosítéki jelzálogjogokra sem alkalmazható határozat (22.000/1929. I. M. sz, rendelet 24. §.). Szövegét l. alább az I. kötet 498. oldalán. 9. Eljárási jogi tárgyú döntvény. 10. A csatornázásért és útburkolásért a közigazgatási szabályok szerint az ingatlan után fizetendő járulékot, az ingatlan tulajdonának a csatornázás és útburkolás befejezése után, de a járulék kivetése, illetőleg esedékessége előtt vételszerződéssel átruházása esetében is a szerződő feleknek egymáshoz való jogvíszo nyában és külön kikötés hiányában az eladó köteles viselni. (1916. április 15.) PHT. 480. Ezek a járulékok sem nem dologi terhek, sem nem szorosabb értelemben vett közterhek, hanem a közülettel szemben, és pedig egyszersmindenkorra létrejött tartozások, melyeknek kötelezettje az, aki a tartozás alapjául szolgáló munka elkészítése idején az ingatlannak tulajdonosa. (A fővárosi körúti ingatlanok utáni kisajátítási járulékot ellenben a 11. kötet 336. Szladits—Fürst: Magánjogi birói gyakorlat. 2