Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

TELJES ÜLÉSI HATÁROZATOK. 15 nyékre, különösen a gazdasági élet viszonyaira is a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja (munkabéruzsora). L. az 1923: XXXII. t.-c. 21. §. (*) bekezdését. A törvény csak a szorosabb értelmű gazdasági élet (termelés, forgalom) viszonyaira vonatkozik; rendelkezései nem terjeszthetők ki a szellemi munkára. 86. Megváltoztatta a 87. T. Ü. H. — L. ma az 1928: XII. t-c-et. 87. Feleslegessé és tárgytalanná lett az 1928: XII. t-c. folytán. Szövegét l. alább a II. kötet 158. oldalán. I—VIII. Eljárási jogi határozatok . IX. Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsátja át hitelezőjének, a zálogjognak1) a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. (1899. december 15.) (PHT. 19.) Az ingatlan zálogbirtokbaadása az antikrézis tilalmába (ősiségi nyiltparancs 19. parancs., ITSz. I. R. 20. §.) ütközik; s minthogy ez a kikötés nz ügyletnek lényeges eleme, az egész ügylet (tehát nem csupán az elzálogosítás, hanem a tőkére nézve kötött kölcsönszerződés is) érvénytelen. X.—XVIII. Eljárási jogi határozatok. ') A Jt 1. §-a szerint: jelzálogjog.