Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
92 kötelezettségek nem haladják meg az igazgatóságon kívül álló alkalmazottakkal megkötni szokott szerződések méreteit és kereteit. (Kúria P. II. 2256/1931.) Ügyvezető igazgató hatásköre. Felperes a részvénytársaság ügyvezető igazgatója volt, tehát mint ilyennek elsősorban tartozott hatásköréhe, hogy az üzem viteléhez szükséges mindennapi ügyleteket megkösse és lebonyolítsa, az üzem rendes vitelében előforduló kötelezettségeket teljesítse. Ily módon elsősorbaD az ő feladata ós teendői körébe tartozott, hogy a gyártáshoz szükséges faanyagot beszerezze, átvegye, a nem megfelelő anyagot kifogásolja és visszautasítsa, úgyszintén az is, hogy a szabadalmi díjak kiegyenlítéséről idejében gondoskodjék. Ezek szerint minden mulasztás, mely akár a nem megfelelő faanyag kiegyenlítése körül történt, elsősorban a felperest terheli, magára a társaság igazgatóságára, illetve ennek tagjaira pedig felelősség csak akkor volna hárítható, ha ezeknek a teendőknek ellátásában őt akadályozták volna. Ebben a kérdésben azonban a felperes csak általánosságban hivatkozhat arra, hogy mint ügyvezető igazgatónak működési köre korlátozva volt, ami pedig annak megállapítására, hogy akár a megfelelő faanyag beszerzése, akár a szabadalmi díjak kiegyenlítése körül az alpereseket terheli kötelességmulsztás, nem elegendő. Ennek a mulasztásnak s az abból eredő felelősségnek megállapíthatására, hogy felpereseket az üzletvezetésnek épen ebben a rendszerinti teendőiben is akadályozták, egyes kifejezetten megjelölt esetekre s tényekre kellett volna reámutatni, amit azonban a felperes, noha erre a fellebbezési bíróság végzésében őt felhívta, elmulasztott. (Kúria. P. VII. 3147/1932.) Vezérigazgató hiteltúllépésének hallgatag jóváhagyása. Ha a vezérigazgató az engedélyezett hitel túllépésével bizonyos összegeket kiutalt, a részvénytársaság ebből a szabálytalan kiutalásból kifolyólag jogigényeket nem támaszthat, ha az igazgatóság a vezérigazgató eljárásáról tudomást szerzett, illetve törvényből folyó kötelezetségénél fogva tudomást kellett szereznie, az ellen éveken keresztül semmiféle lépést azonban nem tett; ilyen esetben a részvénytársaságot olyannak kell tekinteni, mint aki azt a szabálytalan eljárást utólag jóváhagyta. (Kúria P. IV. 1867/1935.) Képviseletre jogosult személyek szóbeli szerződése. Az irányadó tényállás szerint a vitatott megállapodás az alperesi részvénytársaság képviseletére jogosított három egyén akaratmegegyezésével létesült. Nincs olyan jogszabály, hogy a részvénytársaság képviseletére együttesen jogosult személyek szóbeli akaratkijelentése csak akkor hatályos, ha az együttes jelenlétükben és időbelileg egybeeső nyilatkozattal történik, ennélfogva az alperes képviseletére jogosított három egyénnek akaratnyilvánítása enélkül is kötelezi az alperest. (Kúria P. II. 4698/1939.)
