Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

79 Részvény megszerzőjének felperességi joga az igazgatósággal szem­ben jogelődje által támasztott kárkövetelések tekintetében. A részvény puszta átruházásával az új szerző a jogelődjének az igazgatósági tagokkal szemben a K. T. 189. §-a alapján netán érvé­nyesíthető kártérítési igényét még nem szerzi meg, hanem ehhez az is szükséges, hogy a jogelőd azi őt megillető kátérítési jogát a rész­vényt megszerző jogutódra átengedményezze. (Kúria P. IV. 4934/ 1929.) Igazgatósági tag felelőssége egyéni vétkességen alapul. Nem lehet az alperes igazgatósági tagoknak a felperes által az új kibocsátású részvényekre befizetett összegek visszafizetésére való kötelezettségét a K. T. 189. §-a alapján megállapítani. A fel­peresnek az az érvelése, mintlha alperesnek kártérítő kötelezettségét már azon az alapon meg kellene állapítani, mert az igazgatóság meg­sértette a K. T. X. címében foglalt határozatokat, nem helytálló. Ugyanis az igazgatósági tagoknak a törvényben meghatározott fele­lőssége egyéni vétkességen alapuló felelősség, tehát az egyes igaz­gatósági tag csak saját vétkessége esetén felel és pedig ebben az esetben is csak akkor, ha a kár a vétkes magatartásból ered. (Kúria P. IV. 6091/1936.) Részvényes pere igazgatósági tagok ellen. A K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedésével — vagyis vét­kesen — kárt okozó igazgatósági tagok kártérítési felelősségét egész általánosságban a „károsulttal" szemben és abban az esetben is meg­megállapította, ha a törvény-, vagy alapszabályellenes intézkedés közgyűlési határozaton alapszik, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen — közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felmentvény dacára is — a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel felléphet annak a kárának megtérítése iránt, amelyet — közvetlenül vagy közvetve — ő maga szenvedett; — a társaság érdekében azonban fel nem léphet és annak javára marasztalási kérelmet elő nem terjeszthet, mivel a részvény­társaság részére és nevében csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a részvénytársaságot a K. T. 197. §-a szerint az ott említett meghatalmazottak képviselik. A K. T. 163. $-a értel­mében azonban a részvénytársaság fennállása ós működése alatt az egyes részvényes a részvények értékének s a társasági vagyon reá eső aránylagos részének a kiadását a társaságtól nem követelheti, hanem csak az alapszabályszerű osztaléknak kifizetéséhez, valamint részvényének — másra való átruházása mellett — értékesítéséhez van joga; következésképen a részvénytársaság vagyonát károsító cselekményből, vagy mulasztásból a részvénytársaság fennállása alatt az egyes részvényes terhére károsodás rendszerint csak abban és annyiban jelentkezik, amennyiben a részvénytársaság vagyonának

Next

/
Oldalképek
Tartalom