Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

75 vény társaság részvényeseinek 49%-át még* az 1931. év május-június havában is 100.000 pengőre értékelte. (Kúria P. IV. 1874/1993.) Hitelező pere az igazgatósági tag ellen. Olyan kötelezettség nincs, amely a vétkes igazgatósági tagok kártérítési felelősségének kizárása terhével a részvénytársaság hitelezőjére azt a gondosságot róná, hogy a részvénytársaság mindenkori vagyoni helyzetét vagy a részvénytársaság által kiadott évi mérleget annak helyessége szempontjából kutatás és felülvizsgálat tárgyává tegye, mert ez a részvénytársaság igazgatósági tagjai törvénynél fogva terhelő felelősségének a részvénytársaság hitelezőjére való áthárításával volna egyértelmű. Ha tehát a felperes és jogelődje részéről nyújtott hitel idejében bekövetkezett vagy az azt megelőző időben már fennállott az, hogy a r. t. alaptőkéje felét elvesztette, illetve tartozásai vagyonát meghaladták, a K. T. 187§-ában meghatározott kötelességteljesítés elmulasztása miatt az alperesek kártérítési felelőssége fennáll. (Kúria P .IV. 1874/1939.) A K. T. 188. §-ához. Igazgatósági tag társasági ügyleti felelőssége. A K. T. 188. <§-a szerint a részvény társaság igazgatósága által a társaság nevében kötött ügyletből csupán a társaságra származnak jogok és kötelezettségek, amelyekért a társaság nevében eljárt igazgatósági tag felelőssé nem tehető. Felperes tehát az 1929. évi szeptember hó 22-én kelt megállapodás alapján B. r. t. céggel jutott társas viszonyba, ekként az általa a társasüzletbe lépésekor állítólag behozott vagyonértékek a részvénytársaság vagyonába folytak be. Ennélfogva a vagyontárgyak ellenértéke címén visszakövetelt nyolcezer pengő megfizetése iránt a többi alperes ellen irányuló perújítási kereset csak úgy vezethetne sikerre, ha felperes egyrészt azt bizonyította volna, hogy a vagyontárgyakat a társasüzletbe nemcsak behozta, hanem egyben olyan tényeket is hozott volna fel ós bizonyított volna, amelyekből okszerűen következnék, hogy a vagyonértékért a cég felelőssége az anyagi jog szabályai szerint az alperesekre szállott át. (Kúria P. VII. 4469/1939.) A K. T. 189. §-ához. Kártérítési igény átszállása. A K. T. 189. §-ának 2. bekezdésén alapuló kártérítési jog nem részvényesi jog. Ez, kitűnik a K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely szerint a törvénnyel, vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedésével kártokozó igazgatósági tag kártérítési felelősségét