Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

34 Megtámadott határozat hozatalakor részvényesnek kell lenni. Ha a r. t. közgyűlési határozata törvénybe ütköznék is, az csak azoknak a részvényeseknek az érdekeit sértheti, akik a határozat hozatalkor részvényesek voltak, de nem azokét is, akik azután lettek részvényesek. A megtámadásra csak az jogosult, aki már részvényes volt a határozat hozatalakor. (Kúria P. IV. 960/1938.) Részvényes megtámadási peréhez érdekkimutatás nem szükséges. A közgyűlési határozatot a K. T. 174. §-a értelmében megtámadó és minden részvényest megillető kereseti jogosultsághoz az érdek külön kimutatása nem szükséges, mert az érdekeltség magában a részvényesi minőségben adva van és e részben a törvény idézett rendelkezése mellett az érdekeltségnek a részvénybirtok mennyiségéhez igazodó esetleg csak igen csekély mértéke jelentőséggel nem bír. Egymagában tehát az, hogy a részvényesnek csupán egy részvénye van és ezt a részvényt is közvetlenül a közgyűlés előtt szerezte meg, egyéb tényeknek, különösen arra vonatkozó tényeknek bizonyítása nélkül, bogy a támadás a társaságétői eltérő, merőben egyéni célokat szolgál, nem alkalmas annak a megállapítására, hogy a törvény által megengedett jognak gyakorlása a joggal való visszaélésként jelentkezik. (Kúria P. IV. U902/1937.) Álrészvényesek és érdekélt részvényesek szereplésének befolyása a közgyűlési határozatra. A részvényesek a közgyűlési meghívó tartalmából kellő tájékoztatást nyertek arról, hogy a közgyűlésnek ennél a tárgyánál állandó jellegű alkalmazásról és matgasabb illetményekről lesz szó, nem kívánhatnak tehát a terjedelmes szolgálati szerződés minden lényeges pontjáról a közzétett meghívóban előzetes értesítést. Álrészvényeseknek szerepeltetése amennyiben az valamely jog kijátszását, vagy valamely visszaélés keresztülvitelét célozza, a határozatot akkor teszi érvénytelenné, ha ez a szereplésük a határozathozatalt befolyásolja. Ugyanez áll abban az esetben is, ha a közgyűlés valamely tárgyánál a szavazásban oly részvényesek is résztvesznek, akik a szavazásból érdekeltségük miatt kizárandók lettek volna. Az a körülmény, hogy a közgyűlés valamely tárgyánál egyes részvényesek érvényesen nem szavazhatnak, a közgyűlés határozatképességét nem befolyásolja. (Kúria P. IV. 2302/1935.) Szavazati jog gyakorlása meghatalmazott által. Határozatképesség hiánya. Az alapszabályok 15. §-a szerint a szavazat joga ugyan meghatalmazott által is gyakorolható, ámde a meghatalmazott csak szavazatkópes részvényes lehet. N. és dr. M. a tényállás szerint nem részvényesek és így nem voltak jogosultak képviselni annak a 150 és 200 drb. részvénynek a tulajdonosát, akiknek részvényeivel, mint