Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
32 gyűlésen jelen volt-e és ha igen, az alapszabályok 10. §-a által nem érintett tanácskozási joga (v. ö. alapszabályok 42. §-át) alapján a megtámadott közgyűlési határozat meghozatala ellen felszólalt-e. (Kúria P. IV. 1932/1937.) Közgyűlési határozat megsemmisítése álrészvényesek szerepeltetése esetében. A közgyűlésen álrészvényesek szerepeltetése — a Kúria 333. számú elvi jelentőségű határozata szerint — a közgyűlés megsemmisítésére csak akkor szolgálhat alapul, ha az valamely jognak kijátszása, vagy visszaélés keresztülvitele céljából történt. A jelen esetben, amikor A. a közgyűlésen részvényei egy részével maga jelent meg, az, hogy részvényeinek egy más részével a közgyűlésen álrészvényesek jelentek meg, akkor volna visszaélés, ha csupán ilyen módon volna biztosítva a határozatképességhez — az alapszabályok 60. §-a által előírt — részvényes jelenléte. (Kúra P. IV. 219/1938.) Egy részvénnyel megtámadási jog. A Kt. 174. §-a értelmében minden részvényest kereseti jog illet a közgyűlési határozat ellen, ha a az törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik. A keresetji jogosultsághoz az érdek külön kimutatása nem szükséges, mert az érdekeltség magában a részvényesi minőségben adva van és e részben a törvény idézett rendelkezése mellett a« érdekeltségnek fa ríészvénybirtok mennyiségéhez igazodó, esetleg csak igen csekély mértéke jelentőséggel nem bír. Egymagában tehát az, hogy a felperesnek csupán egy részvénye van és ezt a részvényt is közvetlenül a közgyűlés előtt szerezte meg, egyéb tényeknek, különösen arra vonatkozó tényeknek bizonyítása nélkül, hogy a támadás a társaságétól eltérő, merőben egyéni célokat szolgál, nem alkalmas annak a megállapítására, hogy a törvény által megengedett jognak gyakorlása a joggal való visszaélésként jelentkezik. (Kúria P. IV. 2042/1937.) Megtámadási jog hányadrészvény alapján. Az a tíz pengő névértékű részvény, amelyet a felperes a részvényesi mivoltának igazolásául letett, 1/io, tehát hányadrészvény. A K. T. 147. §-a ama rendelkezése mellett, amely szertint a részvénytársaság alaptőkéje egész vagy hányadrész vényekből állhat ós a K. T. 163. §-ának arra a rendelkezésére tekintettel, amely szerint minden részvényest — tehát a hányadrószvényest is — a társasági vagyon arányos része illeti, a K. T. 164. §-ában foglalt annak a szabálynak,hogy a részvények tulajdonosaikra nézve osztatlanoknak tekintendők, helyes értelme az, hogy a hányadrészvényes önmagában csupán a társasági vagyonban való részesedésre vonatkozó jogokat érvényesítheti, a részvény tulajdonával járó egyéb társasági jog gyakorlását azonban az új részvények névértékének megfelelő össznóvértékű részvények együttvéve biztosítják. A felperes tehát a letett