Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

25 A K. T. 174. §-ához. Alakulás cégbejegyzés után való vizsgálása. Azt, hogy az alakuló közgyűlés határozatképes volt-e (amire nézve nem az alapszabályok, hanem a K. T. 155. §-a irányadó), a cégbíróság" hivatalból ellenőrizte, a részvénytársaság bejegyzése után meg annak a részvénytársaság érvényessége szempontjából való újabb vizsgálatára a kereskedelmi törvény nem ad módot. (Kúria P. IV. 1941/1930.) Megtámadás közgyűlés illetéktelen összehívása miatt. Alakszerűségi kérdés, vájjon az igazgatóság nevében a közgyűlés összehívásánál eljárhattak-e az összehívó igazgatósági tagok és hogy a szabályosan meghirdetett indítványt a közgyűlésen ki terjesztette elő. (Kúria P. IV. 2839/1931.) Szavazati jog meghatalmazott útján gyakorlásának jegyzőkönyvi kitüntetése. A m. kir. Kúria 1927. P. IV. 2158. és 1929. P. IV. 276. sz. határozataiban is megnyilvánuló bírói gyakorlat értelmében az a megtámadási ok, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvéből nem tűnik ki, hogy a szavazati jogukat kik gyakorolták meghatalmazott útján, nem a K. T. 174. §. második bekezdése értelmében 15 napon belül érvényesítendő, hanem az idézett §. első bekezdése szerint e határidőtől függetlenül érvényesíthető megtámadási okok sorába tartozik, mert nemcsak a megszabott alakszerűségek betartásának kérdését érinti, hanem arra az anyagi jogi körülményre is vonatkozik, hogy a részvényesek öszszességének a közgyűlésen megnyilvánulni hivatott akarata arra jogosult részvényesek részvételével és szavazatával, tehát anyagi jogi értelemben érvényesen jött-e létre1? (Kúria P. IV. 5479/1931.) Közgyűlési alakszerűségek mellőzése. Az, hogy az igazgatóság nem ismertette a közgyűlésen az egészben, vagy részben behajthatatlan követeléseknek mindegyikét (mert a közgyűlés megelégedett néhány főbb tétel felolvasásával), alakszerűségi kérdés. A felperesnek emiatti megtámadási joga elenyészett, mert keresetét a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbíróságnál történt bemutatását követő 15 napi záros határidőn túl adta be. (Kúria P. IV. 7196/1929.) Alakszerűség megsértése felügyelőbizottsági jelentésnél és közgyűlési elnöklésnél. Az a kérdés, hogy a r.- t. felügyelőbizottságának jelentését ki írja alá és hogy a közgyűlésen ki elnököljön, kétségtelenül a jelentés, illetve a közgyűlés alakszerűségeire vonatkozik: a közgyűlési hatá-