Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

8 pedig sem az alakuló közgyűlésen, sem a kereset beadásáig utóbb nem tiltakoztak, a részvénybefizetés visszafizetésére irányuló követelésüket évek során nem érvényesítették s ez idő alatt a társaság sorsa iránt sem érdeklődtek, a befizetett pénzeik visszakövetelése iránti jogukról lemondottaknak, sőt magatartásukkal az alakulást is jóváhagyóknak tekintendők. (Kúria P. IV. 4590/1930.) A K. T. 156. §-ához. Alapítóknak biztosított előnyök. Felperesnek mint alapítónak a r.-t. megalapítása, a részvénytőke megszerzése, a műszaki tervek elkészítése és keresztülvitele körül kifejtett munkadíja és költsége az alapítási tervezetbe ós az alapszabályokba, nincs felvéve. A r.-t. alapítónak biztosított előnyök az: alaptőke sértetlen biztosítása céljából az alapszabályokba felveendők, ellenkező esetben a társaságra nézve nem kötelezők, falperes tehát az alapítás körül kifejtett munkadíj és költség címén nem igényelhet díjazást. (Kúria P. II. 74/1932.) A K. T. 157. §-ához. Szavazati jogképviselet megszerzéséért díjazás. A szavazati jog nemcsak a részvényesek, hanem az alapszabályokban e tekintetben meghatározott előfeltételek alatt az illető részvényesek meghatalmazottjai útján is gyakorolható, következésképpen az a tevékenység, amely ily szavazati jogképviselet megszerzésére irányul, mégha a társaság ügyei tekintetében hatalmat gyakorló szavazattöbbség megszerzését célozza is: önmagábanvéve nemcsak a törvénybe és az, alapszabályokba, hanem az üzleti tisztességbe és a jóerkölcsbe sem ütközik, tehát e tevékenység fejében szerződésileg kikötött díjazást tartalmazó megállapodás az anyagjogi szabályok értelmében érvényes jogügylet. (Kúria P. IV. 7587/1928.) Alapszabálymódosító indítvány. A K. T. 157. §-a nem teszi kötelezővé annak az alapszabályokba felvételét, hogy a közgyűlési meghívóban közölni kell aiz alapszabálymódosító indítvány lényegét. (Kúria Pk. IV. 4641/1931.) Elsőbbségi részvényesek többes szavazati joga. Méltánylandó körülmények esetében, kellő korlátok között megengedhetőnek tartja a bírói gyakorlat, hogy az elsőbbségi részvénye-