Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
114 helte, ilyen teher a beolvasztó társaságra át sem hárulhatott. (Kúria P. II. 1478/1935.) A K. T. 209. §-ához. Alaptőke visszafizetése alaptőkeleszállítás nélkül. A közgyűlés a K. T. 163. §. 2. bek.-ben és a 165. §. 1. bek.-ben foglalt tilalomra tekintettel nem volt jogosut arra, hogy az újabb — érvényes — részvényekre befizetett 40.000 pengőt az összes részvényesek közt — alaptőke leszállítás nélkül — szétossza. Törvénnyel ellenkezik tehát az alperesi részvénytársaság 1931. május 5-iki közgyűlésének az a határozata, mellyel a szóbanlévő 40.000 pengőnek — mint tartaléknak — a részvényesek javára részvényeik arányában leendő visszafizetését rendelte el. (Kúria P. IV. 819/1932.) Alaptőkeleszállítás kft.-gá, alakuláskor. Ha a részvénytársaság alaptőkéjét a végből szállítja le, hogy korlátolt felelősségű társasággá átalakuljon, ez a leszállítás ís csak a K. T. 209. §-ának megfelelően történhetik. (Budapesti Tábla P. VI. 7202/1932.) A K. T. 210. §-ához. Külföldi részvénytársaság magyarországi bejegyzett képviselete nem különálló jogi személy. A K. T. rendelkezései nem hagynak fenn kétséget aziránt, hogy a törvény idézett 210. és 211. §-aiban megjelölt esetben maga a külföldön már megalakult társaság az, amely a belföldön való bejegyzés által az itteni működésre jogot nyer s amely ebből folyóan üzleti tevékenységet folytat, s hogy viszont nem lehet szó arról, hogy az itteni bejegyzés következményeképpen a fiók, ügynökség vagy képAkiseiét ruháztatik fel a társaságtól különálló jogalanyisággal. A törvény ugyanis világosan utal arra, hogy maga a külföldi részvénytáraság az, amely — bár fiókintézet vagy képviselet útján — üzletét a belföldön folytatni kívánja, csak ettől a (külföldi) társaságtól követeli meg alapszabályai bemutatását, és ugyanezzel a társasággal szemben tekinti a fiókot vagy ügynökséget olyannak, mint amelynek eljárásából a képviselet szabályai szerint reá hárulnak jogok, illetve kötelezettségek. A budapesti képviselet a külföldi anyai ntézotnek csupán egyik szerve, amely egyebek között és főképpen ennek hatóságok előtti és felekkel szemben való képviseletére is hivatott, amiből az következik, hogy egyfelől vele szemben a perben való önálló döntésnek nincs helye, másfelől pedig megidézése által a kül földi anyaintézet perbeidézését is szabályszerűen megtörténtnek kell tekinteni. (Kúria P. VII. 936/1930.)
