Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

106 Áru értékelésénél mozgási lehetőség. Az a szabály, hogy a társaság vagyona abban az értékben veendő fel, amely az üzleti év -utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel, teret enged annak, hogy az értékmegállapításnál az áruk beszerzési, előállítási vagy forgalmi értéke mellett figyelembe vétessék a fennálló viszonyok szerint az értékre kiható összes tényező. Ennek: az értékelésnél mérvadó mozgási lehetőségnek a bírói gyakorlat értelmében a rendes kereskedői gondosság követelményei szabnak határt. A gondos előrelátás pedig a mérleg helyes felállításánál indokolttá teszi, hogy az értékelésnél azok a körülmények is számbavétessenek, amelyek az áru értékére visszahatást gyakorolhatnak. (Kúria P. IV. 500/1932.) Titkos tartalék létesítése. A. titkos tartalékalap gyűjtése és későbbi üzleti veszteségek fedezésére való fordítása egymagában még nem ütközik törvénybe és ha ez az eljárás nem történik a részvényesek vagy más harmadik személy jogainak megrövidítésére irányuló célzattal, a netán beálló kár megtérítésére az igazgatóság tagjai nem kötelesek. (Kúria P. IV. 4764/1935.) Vagyontárgyak értékelése. Titkos tartalék. Helyesen indokolta meg a fellebbezési bíróság azt, hogy milyen alapon jelentkezik: megokoltnak a társasági vagyonnak messzemenően óvatos kezelése. A vagyontárgyak értékelése, a követelések jogi érvényesíthetőségének, behajthatóságának előzetes megítélése csak tágabbkörű szabad mérlegelés alapján lehetséges, amelyet egyedül abban az esetben lehet jogsértőnek tekinteni, ha a mérlegelés nyilvánvalóan a jogi és a gazdasági helyzetnek, valamint az észszerűségnek figyelmen kívül hagyása mellett, tehát a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon, valamely tiltott, vagy a jó erkölcsökbe ütköző cél leplezése végett történik. Ilyen volna az adott eset körülményei szerint, mint önként felmerülő és feltehető az a cél, pl. hogy a túl alacsony értékeléssel létesített titkos tartalékot az igazgatóság ki akarja vonni a társaság vagyonából, vagy hogy az ilyen értékelésnek a célja az lenne, hogy a részvényeseket a vállalatból lehetőleg kiszorítsa. (Kúria P. IV. 1687/1936.) Titkos tartalék létesítése. Osztalék a tartalékalapból. A K. T. 199. §-a nyomán kifejlődött (és a m. kir. Kúria P. IV. 7196/1929. ós P. IV. 1053/1932. számú határozataiban kifejezésre jutó) bírói gyakorlat szerint a részvénytársaság vagy ondarabjainak az évi mérlegben a valóságnál alacsonyabb értékkel való beállítása és elhhez képest ilyen módon vagy más úton rejtett tartalék létesítése csak akkor ütközik a törvénybe, ha az a részvényesek vagy mások jogainak kijátszására vagy megrövidítésére irányuló célt szolgál, avagy ha az alacsonyabb értékelés, illetve a rejtett tartalék létesí-