László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

76 — Mt. 1552—1553. §§ — Az eredetileg érvényesen létrejött szolgálati szerződésen alapuló díjazás iránti kötelezettség nem szűnik meg egyedül az által, hogy a szolgálati szerződés tartama alatt a felek utóbb házasságon kívüli viszonyt folytattak. (E. H. 503. sz. 3988/1914.) Magában véve a szolgálati fizetés felemelése és a szolgálati működési kör kiterjesztése mint a szolgálati szerződésnek nem kizárólagos alkateleme, hanem csak egyik feltétele, egy egészen új szolgálati szerződés jogi minőségével nem bír és így jogilag nem eredményezheti azt hogy a szolgálati viszonyra nézve korábban létesült egyéb kikötések .hatálytalanoknak tekintessenek. Hogy valamely eljárásért minő munkadíj felel meg és mennyi kiadás szükséges: ténykérdés, ami a felülvizsgálati kérelemmel sikeresen a S. E. 197. §-a szerint csak az e törvény §-ában kitett alapon támadható meg. ÍC. 658/1899.) Az általános magánjogi szabályok értelmében, a próbaidő jogi természete szerint a szolgálat a próbaidő tartama alatt csak ideiglenes jellegű, ebből folyóan a szolgálati szerződés — ha csak az ellenkező kikötve nincsen — a próbaidő időtartama alatt bármikor, ha azonnali elbocsátásra törvényes ok nincs is, megszűntethető. (C. 1227/1921. Mj. Dt. XIV. 73.) Felperes egy évi próbaidőre nyert ideiglenes alkalmaztatást alperesnél mint fa- és szénmester azzal a hozzáadással, hegy abban az esetben, ha a jelzett állásra alkalmasnak bizonyul, véglegesíttetni fog. Az egy évi próbaidő leteltével felperes anélkül, hogy véglegesítését megfelelő módon kérvényezte volna, alperes szolgálatában továbbra is megmaradt. Minthogy az a körülmény, hogy alperes felperes szolgálatát a próbaév letelte után is elfogadta, magában véve még a szolgálati viszony véglegesítését nem jelentette; a felek közötti szolgálati viszony hallgatólagos és kölcsönös hozzájárulásokkal továbbra is ideiglenes jellegű maradt. Az ideiglenes szolgálati viszony pedig kellő felmondás előre bocsátása mellett bármikor meg lévén szüntethető, felperesnek az alperes részéről nyilvánított felmondás megtörténte után más igénye nem maradt fenn, mint a 3 havi felmondási időre járt illetményére vonatkozó követelése. (C. 2968/1914. Gr. XVI. 824.) Feltételes szolgálati szerződés véglegesnek tekintendő, bár a feltételek nem teljesíttettek, ha az ideiglenes alkalmaztatás óta hosszabb idő telt el. (C. 503/1909. Gr. II. 1411.) A kinevezés a kinevező szervnek a kinevezendő személyhez intézett nyilatkozatával, nevezetesen a kinevezést tartalmazó okiratnak a kinevezett személy részére, az erre nézve előírt szabályok szerint való kézbesítésével vehető joghatályosan megtörténtnek. (C. 2366/1921. Gr. XVII. 524.) Szolgálati szabályzatnak oly rendelkezése, mely szerint a szolgál átadó jelöli ki azt a helyet, ahol az alkalmazott a szolgálatot teljesíti, nem értelmezhető akként, hogy a szolgálatadó az alkalmazottaitól — külön szerződéses megállapodás nélkül,