László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Rendes gazdálkodás 45 Az ugarhagyás elmulasztása a haszonbéri szerződés oly súlyos megszegését képezheti, mely a haszonbérbeadót a szerződésnek lejárat előtti megszüntetésére feljogosítja. (C. 512/1906.) A haszonbéri szerződés lejárat előtti megszüntetésére jogszerű alapul nem szolgálhat az, hogy az épületeken kisebb mérvű hiányok mutatkoztak és a tartozás hiányosan teljesíttetett, ha ez az épületek épségét károsan nem befolyásolta, úgy az sem, hogy haszonbérlő annak ellenére, hogy a szerződés rendelkezése szerint egyedül az ákác- és fűzfák galyazására volt jogosítva, azok egy részét meg is csonkolta. (C. 483/1906.) A haszonbéri szerződés tartalma szerint haszonbérlő köteles lévén a haszonbérlet tárgya összes terményeinek hulladékát, trágya alkotás céljára a birtokra elfogyasztani, haszonbérlő azzal nem szegte meg a szerződést, hogy a bérelt területről répát vitetett el. (C. 517/1906.) A haszonbéri szerződés nem tartalmazván intézkedést sem az iránt, hogy haszonbérlő a fatermelésbői kizáratott volna, sem az iránt, hogy a faültetvénnyel tetszése szerint gazdálkodni jogosított, csak a helyi szokás és az okszerű gazdálkodás elve döntheti el azt, hogy haszonbérlő mikor és mily irányban volt jogosítva a faültetvényt leszedetni. (C. 517/1906.) Habár a haszonbérleményhez tartozó épületekre vonatkozóan a tűzkár ellen szerződésileg elvállalt biztosításnak elmulasztása a haszonbéri szerződésnek lényeges megszegése, mégis a haszonbérlőt e tekintetben mulasztás nem terheli, ha a haszonbérbeadó részéről előzően kötött biztosítási szerződéssel nemcsak a haszonbérleményhez tartozó épületek, hanem egyéb tárgyak együttesen voltak biztosítva, és a haszonbérbeadó nem gondoskodott arról, hogy a biztosítási szerződés az épületekre vonatkozóan elkülöníttessék. (C. 572/1906.) A gazdasági mívelés alatt álló ingatlanok haszonbére az ingatlanok haszonélvezetének ellenértékét képezvén, az az egyes időszakokra meg nem osztható; következően, ha a haszonbérbeadó a szerződésben biztosított jogával élt és a haszonbérlőnek szerződésellenes mulasztása miatt a szerződést annak lejárta előtt megszüntette, ez a körülmény nem érinti haszonbérbeadónak azt a jogát, hogy a megszüntetést megelőzően már lejárt azt a haszonbérleti részletet, amelynek ellenértéke a termésnek beszedése által a haszonbérlő kezeihez jutót, ettől követelhesse. (C. 652/1906.) A haszonbérleti szerződésben foglalt ama kijelentések, hogy a szerződés annak lejárta előtt a felek egyike által sem szüntethető meg, nem tulajdonítható oly értelem, hogy a haszonbérbeadó lemondott volna arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetését kérhesse, ha a haszonbérlő annak lényeges feltételeit megszegi. (C. 35/1907.) A haszonbérlő, aki a haszonbérleti idő lejárta előtt haszon-