László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

20 — Mt. 1533-1534. §§ — szolgáljon az ingatlan jövedelmezőségében esetleg bekövetkezett olyan csökkenés, amely a haszonbérlő szerződésellenes magatartásának okszerűtlen, hanyag vagy túlságosan külterjes gazdálkodásának, avagy a birtok természetének meg nem felelő különleges gazdálkodásának következménye. Ha a haszonbéren felül külön ellenérték nélkül még egyéb mellékszolgáltatások (hízott sertés, baromfi, liszt, takarmány stb.) is köttettek ki, a haszonbér megállapításánál az ily mellékszolgáltatások a haszonbér alkotó részének tekintendők, s oly értékkel veendők számításba, amily értékkel azok a haszonbérbeadó szempontjából bírnak. A mindezek figyelembevételével megállapított haszonbér rendszerint nem haladhatja meg a kérdéses vagy más hasonló területért békeidőben fizetett haszonbérnek az akkori forgalmi árak szerint megfelelő terménymennyiséget. Ha a felek között létrejött alapszerződés (24. feltételei szerint a haszonbér a haszonbérlet tartama alatt nem egyforma mértékben jár, a bíróság a felek bármelyike kérésére a bírói megállapítás tárgyát képező haszonbért is a szerződő felek eredeti akaratához igazodó különböző mérvben köteles megállapítani. 16. §. A bíróságnak a terményhaszonbér megállapítása tárgyában hozott határozatában az évenkint haszonbér fejében fizetendő terménymennyiséget és azt meg kell határoznia, hogy a haszonbér a szerződésnek melyik gazdasági év kezdetétől számított még hátralevő tartama alatt, illetve melyik gazdasági év kezdetétől számított minő tartama alatt fizetendő (15, § utolsó bekezdés). Felebbvitel. 17. §. I. A jelen rendelet szerint elsőfokon eljáró bíróságok határozatai ellen, amennyiben a felebbviteli jogszabály ki nem zárja, a polgári perrendtartásról szóló szabályoknak megfelelő határidőben beadható egyfokú felebbvitelnek (és pedig ítélet ellen felebbezésnek, egyéb határozat ellen felfolyamodásnak) van helye, és pedig a királyi járásbíróság határozata ellen az illetékes királyi törvényszékhez, a királyi törvényszékeknek