László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Mezőgazdasági munkások — 169 a) aki a munkás vagy napszámos kivezetését törvényes alap nélkül eszközölteti. (37., 53. b) aki ezen törvény 32., 56. §-aiban foglalt tilalmakat megszegi. Ugyanezen büntetéssel büntetendő az a gazdasági alkalmazott, aki a munkásoktól felfogadásukért magának anyagi előnyöket köt ki, vagy ily anyagi előnyöket elfogad. 59. §. Kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki — igazolvánnyal bíró munkással szemben — a munkaadó kötelességeire vonatkozólag a törvény 28. §-ában, továbbá a 24. § első és a 30. § harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéseket, tilalmakat megszegi. 60. §. Kihágást követ el s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a jelen törvénynek a munkaadó kötelességeire vonatkozó többi rendelkezéseit, tilalmait megszegi. (12., 18., 20., 24., 27., 30., 31., 33., 36., 41., 48., 40., 50., 51., 52., 54. 61. §. Kihágást követ el s 15 napig terjedő elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkás vagy napszámos, aki: a) ezen törvény 1„ 28. §-ának rendelkezését megszegi; b) egyidőre több munkaadóhoz szegődik el. Ily esetben a munkás vagy napszámos azon munkaadóval köteles szerződését teljesíteni, akivel először szerződött, a többi munkaadóknak kártérítéssel tartozik, kivévén, ha ezek a munkaadók az előző szerződésről tudva, kötöttek vele szerződést. 62. §. Kihágást követ el s 60 napig terjedhető elzárással büntetendő az a munkás, vagy napszámos, aki: aj a munkahelyen önként meg nem jelen, vagy ott önként megjelenvén, avagy kivezettetvén, a munkát meg nem kezdi, szakadatlanul nem folytatja, vagy a 39. ^-ban megjelölt célból szándékosan roszszul teljesíti (38., 39., 53.