László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Mezőgazdasági munkások — 157 kötését — ha azok az igazolvány használatára kötelesek — a szerződött munkások igazolványába bejegyezni, s a szerződési okirat egyik példányát a munkásoknak, illetőleg megbízottjuknak átadni. (60. §.) 19. §. Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés feltételeit egyetértőleg módosítani kívánják, minden tekintetben azon eljárást kell követni, melyet a törvény az eredeti szerződés megkötésére nézve megszab. (8., 13., 18. 20. §. A megkötött munkaszerződés, ezen törvény 22. és 25. ^-ában felsorolt eseteken kívül, egyoldalúlag jogosan fel nem bontható, hanem a törvényes következmények terhe alatt mindkét fél által teljesítendő. (60., 62., 63. 21. §. A gazdasági munkaszerződések bélyeg- és illetékmentesek. HARMADIK FEJEZET A szerződés felbontásának eseteiről 22. §. A munkaadó jogosult a munkaszerződést azon munkással szemben felbontani, aki a szerződés megkötése utáni időben: a) a munkaadót, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottját tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete, vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el, vagy ilyet megkísért; b) a munkaadónak, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottjának tulajdonában szándékosan kárt okozott; c) bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elítéltetett; d) ezen törvény 65. vagy 66. §-ába ütköző kihágás miatt elítéltetett; ej a. munka teljesítésére képtelenné válik. 23. §. A munkaadó a 22. §-ban felsorolt bármely eset miatt csak akkor bonthatja fel a szerződést, ha