László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)
Gazdasági cseléd — 149 HATODIK FEJEZET. Büntető határozatok. 56. §. Amennyiben ez a törvény ellenkező intézkedéseket nem tartalmaz, a jelen törvényben megállapított kihágási ügyekben is az 1879 : XL, tc. általános határozatait kell alkalmazni. 57. §. I. Kihágást követ el s 50 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő — amennyiben cselekménye a jelen törvény vagy a már fennálló törvények szerint súlyosabb beszámítás alá nem esik — az a gazda (megbízott) s az a cseléd, aki ezen törvénynek rendelkezése vagy tilalma ellen vét. II. Kihágást követ el és az 189S:II. tc. 65. §-ának alkalmazásával 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az elszegődött vagy elszegődni hajlandó cselédet azért, mert elszerződött vagy elszegődni akar, vagy tettel bántalmazza, fenyegeti, vagy az elszegődött cselédeket arra ösztönzi, csábítja, hogy elvállalt kötelességeik teljesítésének megtagadásával a gazdát engedmények megadására kényszerítsék. Az a cseléd pedig, ki összebeszélés folytán ilyen okból szerződésének teljesítését megtagadja, kihágást követ el s 10 napig terjedhető elzárással és 100Ö koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A gazdának azon joga, hogy az ilyen kihágás miatt elítélt cseléddel szemben a szolgálati viszonyt a 45. §. ej pontja alapján előzetes felmondás nélkül felbonthassa és kárkövetelését a 46. alapján érvényesíthesse, érintetlenül marad. 58. §. Kihágást követ el s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) az a. cseléd, aki egy időre több gazdához szegődik el; valamnit az a gazda, aki máshoz szegődött cselédet, e körülményt tudva, ugyanazon időre felfogad, vagy Ígérete által elcsábítani törekszik; b) az, aki szolgálati cselédkönyvet, elbocsátó bi-