László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

146 — Í907.-XLV. tc. 46—50. §§ — tartama alatt, egy éven belül háromízben jogerősen elítéltetett; j) ha a cseléd a gazda félrevezetésével hamis elbocsátó bizonyítvánnyal vagy hamis cselédkönyvvel állt szolgálatba. 46. §. Felmondás nélkül elhagyhatja a cseléd a szolgáilatot, ha a gazda, családtagja, intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottja: a) a cselédnek vagy családtagjának testi épsége, élete vagy vagyona ellen— ide nem értve a jelen törvénybe ütköző kihágásokat — büntetendő cselekményt követ el, vagy kísérel meg; b) a házi fegyelem alatt nem áló cselédet tettleg bántalmazza, vagy bánásmódjával a cselédnek vagy a cseléd családtagjának életét, egészségét s testi biztonságait veszélyezteti; c) a cselédnek vagy családtagjának tulajdonában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból jelentékeny árt okozott; d) a. cselédnek vagy családtagjának erkölcsét veszélyezteti; e) a cselédet vagy családtagját tiltott cselekményre hívja fel; f) a cselédet vagy családtagját olyan szolgáltatás teljesítésére kényszeríti, melynek kikötése ezen törvény értelmében tilos (8., 9., 10. ; g) a cseléd bérét vagy egyéb járandóságát visszatartja a nélkül, hogy kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást a 35. értelmében megindítaná; h) ezen törvénybe ütköző s az illető cseléd sérelmére elkövetett kihágásért a szolgálati viszony tartama alatt egy éven belül három ízben jogerősen elítéltetett; i) a cselédet hatósági intézkedés után is éhezésnek teszi ki az által, hogy rossz ételt vagy kelletténél kevesebbet juttat neki. 47. §. A gazda vagy cseléd a szerződést a 45. vagy 46. alapján felmondás nélkül csak úgy bonthatja fel (57, §.), ha a másik felet azután, hogy a fel-