László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

134 — 1907:XLV. tc. 15—18. §§ — kötése után olyan elemi csapás éri, hogy annak következtében a cselédet be nem fogadhatja, a gazda víszszaléphet a szerződéstől, ha a cseléd egynegyed évi bérét s járandóságainak egynegyed évre eső értékét kiszolgáltatja. 15. §. Nem köteles a cseléd szolgálatba lépni: a) ha szolgálatra munkaképtelenné lett; 6J ha a beszegődés után örökösödés útján olyan ingatlan vagyon birtoka száll rá, melynek kezelése szükségessé teszi jelenlétét, ez esetben azonban alkalmas helyettesről tartozik gosdoskodni; c) ha családi viszonyai időközben úgy változtak, hogy otthonléte családjának íentartása végett elkerülhetetlenül szükséges; d) ha a gazda őt a meghatározott időben elfogadni nem akarja; e) ha valami olyan eset következik be, amely miatt a cseléd a 46. ͧ. alapján a megkezdett szolgálatot felmondás nélkül is elhagyhatná; f) ha a nőcseléd időközben férjhez megy; ha a gazda által a cseléd részére kijelölt lakásben ragályos beteg van. 16. §. A gazda vagy a cseléd a 14. vagy 15. §, alapján a szerződéses viszonyt csak úgy szűntetheti meg, ha e szándékáról az ok megjelölésével a másik felet az esetnek megtudásától számított nyolc nap alatt értesíti (17., 57. Aki a szerződés megszüntetését jogtalannak tartja s emiatt panaszt akar tenni, panaszát az értesítés vételétől számított nyolc nap alatt kell a hatóságnál előterjesztenie. Az illetékes elsőfokú hatóság határozata ellen beadott felebbezés a határozat végrehajtását nem akadályozza. 17. §. Ha a cseléd e meghatározott időpontban törvényes ok nélkül igazolatlanul vagy rosszhiszeműen hatósági intézkedés dacára a szolgálatba be nem áll, a gazda nyolc nap alatt előterjesztendő panaszára az elsőfokú hatóság köteles a cselédet a szol-