László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

122 — 1876:XIU. tc. 68—77. §$ — zása esetében, kinek különös szolgálatára a cseléd fogadva voít, az örökösök nem kötelesek a belső cselédet három, illetőleg egy hónap után számítandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés hosszabb időre szólana. Ha azonban a gazda vagy említett családtag elhalálozása a felmondási idő utolsó napjától számítva még 6 héti, hónapos cselédnek pedig 15 napi bér fizetendő, elláíás vagy annak váltsága nélkül. A cseléd is ilyen esetekben ugyanezen határidőkben lávozhatik szolgálatából, de ha a felmondás tőle származott, az ezen szakasz második bekezdésében fentartott fizetésre igénye nincs. HARMADIK FEJEZET. A szolgálati cseléd könyvekről. 69. §. Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd) könyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait s kiállítási módozatait a belügyminiszter rendeleti úton állapítja meg. 70. §. Ezen szolgálati könyveket törvényes akadály nem létében az egyszerű kiállítási költség és bélyegilleték megtérítése mellett, a jelen törvény végrehajtására rendelt azon elsőifokú hatóság (115. §.) adja ki, melynek területén a cseléd illetőségi községe fekszik. 71. §. Ha valaki más hatóság területén kíván cselédnek szegődni, ha törvényes akadály fenn nem forog, ezen elsőfokú hatóság állíthat ki szolgálati könyvet, miről azonban a cseléd illetőségi elsőfokú hatóságot azonnal értesíteni tartozik; ha pedig törvényes akadály vagy aggály adná. magát elő, akkor a cseléd ez utóbbi hatósághoz utasítandó kérelmével. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha a cseléd oly országból való, hol a szolgálati könyvek nem szokásosak.