László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

112 — 1876:X1IÍ. íc. 20—28. §§ — hogy előbbi gazdájával újból kiegyezett. 21. §. A szerződés megkötése után nem köteles a gazda a cselédet elfogadni: a) ha a gazda a cseléd hűsége vagy erkölcsi magaviselete iránt utólag alapos kifogásokat érvényesít, vagy ha a cselédre nézve azon esetek valamelyike áll be, melyek miatt az 52. értelmében a gazda jogosítva van a cselédet rögtön vagy felmondás nélkül elbocsátani; b) ha a cseléd előbb észre nem vett undorító vagy ragályos nyavalyában szenved; c) ha a cseléd már előbb szolgálatába beállani vonakodott; d) ha a gazdát időközben véletlen elemi csapás, árvíz vagy tűzvész érné, mely miatt cselédei számát apasztani kénytelen volna. Ezen esetekben azonban a gazda a cselédet legfeljebb három nap alatt tartozik értesíteni s a foglaló visszatérítésére — kivévén a d) esetét, melyben azt elveszti —• igényt tarthat. 22. §. A szerződés megkötése után nem köteles a cseléd szolgálatba lépni: a) ha időközben oly betegségbe vagy állapotba esik, mely őt a szolgálatra képtelenné teszi; b) ha a női cseléd férjhez megy és a férj beleegyezését általában megtagadja, hogy neje szolgálati viszonyba lépjen; c) ha a cselédre időközben oly örökség száll, mely annak jelenlétét szükségessé teszi, ez esetben azonban alkalmas helyettesről gondoskodni; d) ha a cselédtől anélkül, hogy ez a beszegődés alkalmával kiköttetett volna, az kívántatik, hogy a gazdáját kövesse akkor is, midőn az lakását állandóan más községbe teszi át; e) ha családja viszonyai úgy változnának, hogy honléte elkerülhetetlenül szükségessé vált. Mindezen körülmények szükség esetén bizonyítandók s a cseléd köteles a felvett foglalót visszaadni, kivévén a c} esetet, ha alkalmas helyettest állított. 23. §. Azon gazda, ki a szegődött cseléd befogadását a 21. §. esetén kívül megtagadná, az adott foglalót veszti és a cselédet ép úgy kártalanítani tartozik, mint a szolgálatból alapos ok nélkül való elbocsátás