László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Munkavállaló védelme — 89 1564. §. A munkaadónak nem szabad a munkavállalót oly munkára alkalmaznia, amelyről tudja vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy a munkavállaló erejét meghaladja, kagy ha a munkavállaló kiskorú, fejlődésére, ha pedig teherben levő nő, reá vagy méhmagzatára ártalmas. Megfelelnek a Bsz. 1314—1315., a Kj. 608—609. fainak. L. az !927:XXI. tc.-ket alább. Az 1928:V. tc.-ket 1. Magyar Magánjog I. kötet. 1884 : XVII. tc. 98. §. Azon iparos, ki segédeit lakással is ellátja, e célra egészséges és lakható helyet tartozik kijelölni. A segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok az iparhatóság részéről mindig a helyszínén, a tisztiorvos közbejöttével vizsgálandók meg, és haladék nélkül orvosolandók. Ha a vasút alkalmazottja — habár külön megbízás nélkül — a vasúti felszerelvények és a rajtuk szállított áruk megmentése közben szenved balesetet, azért ugyanolyan mértékben jár neki kártalanítás, mintha őt a baleset a részére kijelölt szolgálati teendők teljesítése közben érte volna (E H. 542. sz. 7099/1916.) Az államvasutak alkalmazottai üzemi balesetből folyó kártérítési igényeiket, amennyiben azokra az 1907 : XIX. tc. 10. §-ánk 3. bekezdése értelmében az 1874 : XVIII. tc. rendelkezései hatályukban fenn nem tartattak (vagyis amennyiben nem a szorosan vett vasúti üzemben szenvednek balesetet), káruk megtérítését kizárólag csak a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló nyugdíj szabályzat rendelkezése szerint igényelhetik. (E. H. 544. sz. 7646/1916.) A gazda, aki gazdasági külső cselédje után az 1900:XVI. tc, által szervezett gazdasági munkás- és cselédpénztárnál e törvény 8. §-ában meghatározott járulékot befizeti, a cselédjét szolgálatának teljesítése közben ért balesetből kifolyóan kártérítési felelősséggel csak akkor terhelhető, ha a gazdát a baleset körül gondatlanság terheli. (E. H. 527. sz. 3918/1913.) A munkásleánynak, kinek baleset folytán a gép haját fejbőrével együtt lerántotta, a keresetképesség csökkenésén felül ezért a feltűnő eltorzitásért külön kártérítés jár. (E. H. 538. sz, 5657/1912.) A gazdasági gépnek tulajdonosa, ha e nemű gépe mellett alkalmazott munkásait az 1912 : VIII. tc. 5. §-a ellenére baleset esetére nem biztosítja, a kötelességének elmulasztásából eredő teljes kárért akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett